Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Tudományos czélu ásatas az esztergomi határban a szentkirályi földeken Némethy Lajostól

37 E lovagrend hazánk múltjában számottevő szereppel birt. Tagjai a társadalom műveltebb osztályából való férfiak, nemes családok fiai, majd karddal törekedtek a keresztet és ezzel a kulturális haladást megvédeni a félhold erőszakoskodó hódításai ellen, majd az irótollal kezükben közügyeinket szolgálták, mint a hiteles helyek jegyzői, levéltárnokai és bírái, majd a szenvedő emberiség szolgálatában működtek, mint betegápolók és orvosok, sőt mint a vándornak szállástadó vendégfogadósok. E lovagok, mint ép ásatásaink tanúsítják, a művészetek jóté­kony terjesztői és ápolói is voltak. Még eddig erről tájékozást ma­gának hazai emlékeinkből a tudományos világ nem szerezhetett, mert épületeiket, műtárgyaikat kellőleg még nem ismerhettük. Hazánkban, amint eddig összeírnom sikerült, a sz. János lo­vagok, összesen 34 társházzal bírtak, ezek közül az esztergo­min kívül a hat legtekintélyesebb volt: 1. B u d a-F elhévizen a S z. Háromság tiszteletére, mely a mai Lukács fürdő helyén állott, és ennek építése alkal­mával végkép elpusztult. 2. Győrött ker. Sz. János tiszteletére, mely a városon kívül létezett és már 1592-ben romjaiban hevert. 3. Kelenföldön sz. Erzsébethez, melyhez tartozott az u. n. Sáros fürdő. Ez ujabb időben szintén végleg elpusztult. 4. Sopronban ker. sz. János tiszteletére, mely jelen­leg is létezik az ottani káptalan birtokában. 5. Székesfehérvárott sz. István tiszteletére, mely már régen végkép elpusztult úgy, hogy nyoma sincs többé. 6. Az aurán iai vagy vrányai, mely jelenleg ro­mokban fekszik. A többi 27-ről a nevén és néhány sovány adaton kívül, alig ismerünk egyebet. Érdekes volt tehát a föld mélyében felkutatni mindazt, a mit még az idő vas foga megkímélt és a mihez most még hoz­záférhettünk. Az 1895. év sz. Imre herczeg napján kezdtük meg az ásatást MOHÁCSI MIHÁLY gazda szántóföldjén, (mely 1344 sz. tjkvben Ar. 1—3 rd. sz. alatt foglalt 2001 telekkönyvi sz. alatt van bejegyezve.) A föld derékszög alatt húzódik a Duna partjá­tól az úgynevezett Szénahordó, máskép Szigeti-út felé,

Next

/
Oldalképek
Tartalom