Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Titkári jelentés

19 tervezetet dolgozván ki, a tagokat alakuló értekezletre hivta meg 1894. julius 22-re. Ekkor azonban ő már távozó félben volt városunkból, a mennyiben elöljárósága intézkedése folytán a pannonhalmi főmonostori könyvtári állásra neveztetett ki. így tehát ő, ki a társulat megteremtésében annyit fáradott, kinek a társulat úgyszólván létezését köszöni, az alakuló értekezleten már mint félig-meddig idegen jelent meg, anélkül, hogy tehetségének és tevékenységének megfelelő szerepkör elvállalására fölkérhettük volna. Az alakuló értekezlet nem tehetett egyebet, mint hogy lelkes fáradozásaiért, lankadatlan munkásságáért hálás köszönetet mondott, s érdemeit jegyzőkönyvben megörökitette. Bizonyára a mélyen tisztelt közgyűlés is hozzájárul ahhoz, hogy most, midőn társulatunk első évi működését befejezte, megujitsuk e köszönetet, s lerójuk iránta elismerésünk és hálánk adóját. Az alakuló értekezlet 1894. julius 22-én 30-nál több tag élénk részvéte mellett megtartatván, a jelenlevők a társulat létesítését szükségesnek és hasznosnak ismerték el, s azt megalakultnak nyilvánították. Ideiglenes elnöknek Kiuplanicz Kálmán főispán ur ő méltóságát, titkárnak pedig Rózsa Vitái benczés tanárt választották. Az értekezlet némi módosítással elfogadván a Récsei Viktor által kidolgozott alapszabálytervezetet, fölkérte az ideiglenes elnökséget, hogy az alapszabályok jóváhagyása iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. A megerősített alapszabályok csak hosszabb idő múlva érkezvén vissza a belügyminisztériumtól, az alakuló közgyűlés 1895. febr. 3-án hivatott össze, amikor a jelenlegi tisztikar s a 22 tagból álló választmány egyhangúlag megválasztatott. Ezzel a társulat működését megkezdette. Az alakuló közgyűlésen kívül a lefolyt évben négy választmányi ülés volt, melyeken a társulat ügyei nyertek elintézést. Mindjárt az első, febr. 28 iki választmányi ülés két irányt tűzött ki a társulat czéljául, t. i. a társulat kebelében levő szakférfiak vezetése mellett ásatások eszközlését, továbbá az összes megszerezhető anyag egybegyűjtése után Esztergom mor.ographiájának megírását. Az első feladatnak társulatunk tehetsége szerint iparkodott is eleget tenni, s e tekintetben némi büszkeséggel hivatkozhatik a Szentkirályföldön eszközölt ásatásainak eredményére. Föltárta a sz. Jánosról nevezett keresztes lo '<