Esztergom Évlapjai 2017
Hetvesné Barátosi Judit: Esztergom az összeírások tükrében
A céhekbe csak az a mester léphetett be, akinek ingatlana volt. A polgárjog megszerzéséhez szintén szükség volt tulajdonra, mert a külső tanácsba választott polgárok közé csak így lehetett bekerülni. Esztergomban a polgárjoggal rendelkező háztulajdonosokhoz akaratuk ellenére és a tanács rendelete nélkül nem szállásolhattak be idegent vagy katonát, akit el kellett tartani.17 18 A fél háztulajdonnal bírókra viszont már nem vonatkozott a mentesség. 1802-ben 11 lakos kérelemmel fordult a városi tanácshoz, melyben felhívják a figyelmét, hogy bár ők csak fél háztulajdonnal bírnak, de „bírván a Katona tartást, adót és más terheket így viselik és mint ilyenek a mostani favágásból kérnek.” A válasz ennek ellenére elutasító volt: „Egy öl rőzsével megelégedni Tartoznak.”'* A háború terheit a birodalom érdekében ezúttal is a lakosság viselte. A város gazdálkodó népessége számára fontos volt az állattartás, a termény tárolása, ezért mindent megtett, hogy saját tulajdonú ingatlannal rendelkezzen. Az I. sz. táblázat jól érzékelteti, hogy a vizsgált 1778-as és 1802-es adóösszeírás között milyen nagy változások történtek a város életében. A beltelken élők száma egyre nőtt. A telkek egyre kisebbek lettek, és még ezek egy részétől is meg kellett válnia sok háztulajdonosnak. Az eltelt 23 év alatt a házak száma az összeírások szerint 91-gyel nőtt, de a 769 házban 242 tulajdonossal több lakott már, ez a házak növekedéséhez képest 260 % -os növekedést jelent. A tendencia annál inkább érzékelhető, minél távolabb megyünk a középponttól és a fő közlekedési útvonalaktól. Érdemes megvizsgálni, hogy egy háznak egyszerre hány tulajdonosa volt. Ebben az esetben az egész háztulajdon nem jelenti azt, hogy folyamatosan ugyanaz a család élt benne. AII. táblázatban látható az összehasonlítás, amely mutatja, hogy egy belteleknek hány tulajdonosa volt a három vizsgált összeírás idején. Az I. és a II. fertályban alig van változás az eltelt 39 év alatt. Ez a terület a város belső területéhez tartozott, ezen a részen laktak a questorok (adószedő), a honoratiorok (tiszviselő, értelmiségi), a céhes mesterek. Az V. fertályban mutatkozik a legnagyobb eltérés, a házat birtokló tulajdonosok száma 24 %-kal csökkent az időszak alatt. Ma ez a Simor János, Honvéd, Petőfi, Terézia utcák által határolt területet öleli fel. A18. század második felében települt be a szőlők alatti része, itt főként földművelők laktak. Az I - IV. fertályban alig volt olyan ház, amelyiknek két tulajdonosa volt a vizsgált időszakban. Az V. fertályban, a Tabánban, a Teréziánumban a házzal bíró tulajdonosok száma 257 %-ra nőtt. Ez a magas százalék nem félreértés, ugyanis ezen a területen tudott a város új házhelyeket kialakítani, de sok helyen olyan kicsi volt a beltelek, hogy eleve V4 házként került kimérésre. A Petőfi utca egy részét ebben az időszakban Gahér utcának nevezték, ami az egyik jellegzetes esztergomi szőlőfajta nevére és arra utal, hogy a domboldalakon ekkor még szőlőskertek voltak. A vizsgált összeírások alapján megnéztem a város lakosainak mobilitását, költözködését. AIII. táblázat azt mutatja, hogy az eltelt 39 év alatt hány család, illetve leszárma17 MNL KEMLIV-1008 Esztergom szabad királyi Város Titkos Levéltára 1708.1. József kiváltságlevele X. pont. 18 MNL KEML IV-1001- b Gazdasági Tanácsülési jegyzőkönyvek (= Gazd.jkv.sz.) 1803.8. Gazd. jkv.sz. 24 Esztergom évlapjai 2017.
