Esztergom Évlapjai 2017

Négyesi Lajos: Az Esztergom-kenyérmezői első világháborús hadifogolytábor

* Mindennapi élet a táborban A hadifoglyok a katonai életnek megfelelő napirend szerint éltek: 05.30-kor volt ébresz­tő, egy óra tisztálkodás, majd fél óra reggeli. 7-től fürdetés. 8-tól egészségügyi vizsgálat, barakk szemle. 9-től munkavégzés. 11.00 és 01.30 között ebéd, 01.30-02.30-ig a ruházat és a körletek rendezése. 02.30-tól 17.00-ig munkavégzés, 17-től vacsora, 20.30-tól takarodó.25 A hadifoglyok életében az étkezések jelentették a nap legfontosabb programját. 1915- ben a heti menü a következőképpen alakult: a reggeli kávé, az ebéd általában húsleves, azután marhahús főzelékkel. Vasárnap a marhahús után rizs cukorral és fahéjjal. A vacsora rizs, káposzta, burgonya vagy bableves. Általában sózott húst használtak, mely­nek kezelésére külön utasítást adtak ki.26 A háborús viszonyok erősen hatottak a hadifoglyok elhelyezési körülményeire. Mi­vel az anyagi készletek elsődlegesen a front ellátását szolgálták, az idő haladtával a la­kosság egyre szélesebb rétegei kényszerültek nélkülözésre, nemkülönben a tábor lakói. 1915- március 18-án a II. zászlóalj II. barakk parancsnoka jelentette, hogy a foglyok szal­mazsákjaiban a szalma büdös és rothadt. 145 hadifogolynak pedig nincs szalmazsákja, ezért a földön alszanak. Külön intézkedést kér a szalma elégetésére, mivel ez egy elkü­lönítő barakk. A zászlóaljban egyébként két elkülönítő barakk volt, ahol a betegséggya­nús foglyokat helyezték el.27 Az 1915. június 6-án kiadott rendelet a szaporodó hadifogolyszökések miatt az őrszol­gálat szigorításáról intézkedik. Megtiltja az éjszakai mozgást, a hadifoglyokat pedig felállított őrökkel kell vigyázni. Naponta ellenőrizni kell a létszámot. A hadifogoly szá­zadot vagy barakkot a következő napon szobafogságban kell tartani és csak az előírt ke­nyér mennyiséget kaphatják. A táboron kívül kíséret nélkül tartózkodó hadifoglyokra az őrség felszólítás nélkül lőhet. A szökött hadifoglyok haláláról szóló hírt a táborban ki kell hirdetni. A szökést megkísérlő foglyokat a háború végéig elkülönítve kell elhelyez­ni, mely egy magas deszkafallal körülvett barakk fegyveres őrséggel. 1916 augusztusában kiadott rendelet a szökött hadifoglyok elfogásáért 20-50 korona ju­talom kifizetését engedélyezi. Az összeg az elfogásért és nem az elfogottak száma után jár. 1915- június 3- Az Alberti községbe vezényelt hadifogoly munkások közül, Babkin Alekszej 36 éves orosz hadifogoly rendszeresen elégedetlenkedett és társait is lázította. Végül a népfölkelő őr szeme láttára elszökött. Az őr nem merte üldözni, mivel tartott attól, hogy a többiek is szétszaladnak. Babkin eladta a csizmáját és civil ruhába öltözött. Ezután a helyi korcsmában lerészegedett, ahol a csendőrjárőr elfogta.28 25 HM HIM Hadtörténelmi Levéltár (Budapest) II. 953. M. kir. VII. népfelkelő őrzászlóalj iratanyaga 26 HM HIM Hadtörténelmi Levéltár (Budapest) II. 953- M. kir. VII. népfelkelő őrzászlóalj iratanyaga 27 HM HIM Hadtörténelmi Levéltár (Budapest) II. 953. M. kir. VII. népfelkelő őrzászlóalj iratanyaga 28 HM HIM Hadtörténelmi Levéltár (Budapest) II. 953. M. kir. VII. népfelkelő őrzászlóalj iratanyaga 78 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.

Next

/
Oldalképek
Tartalom