Esztergom Évlapjai 2017

Horváth István: Fauszodák, folyami uszodák Esztergomban a 19-21. században

da a század végéhez közeledve az igényes polgárok körében is fokozatosan vesztett nép­szerűségéből. Korányi mindvégig ragaszkodott hozzá, hogy uszodája ugyanazon a kis-dunai szakaszon legyen elhelyezve, miközben egyre többen követelték, hogy in­kább a több friss vizet biztosító Nagy-Dunára helyezzék át. A Kis-Dunába gyakran nem jutott elegendő víz, ez igen posványossá tette az uszoda vizét is. Emellett nem hatott kedvezően a víz minőségére az sem, hogy a Kis-Duna mellett cserzőüzem működött, az uszoda közelében pedig szűcs, ruhafestő és -tisztító tutaj került elhelyezésre.10 11 12 Minde­zek a szintén ide engedett lakossági szennyvízzel együtt alacsony vízállás mellett gyak­ran lehetetlenné tették az uszoda használatát. Emellett a vármegyei főorvos egy továb­bi indokot is látott az uszoda Nagy-Dunába való áttelepítésére:„az új vashídról afürdőző közönséget nagyobb vízállás esetén kényelmesen lehet szemlélni, ami közerkölcsiségi szem­pontból is kifogásolható”." Ráadásul Korányi József, 1895-ben, 71 éves korában elhunyt, az uszoda üzemeltetését özvegye vette át, akinek saját anyagi ereje már nem mutatkozott elegendőnek az uszoda fejlesztésére, korszerűsítésére. Sőt, a városi tanácsnak kellett támogatnia minden szezonban az uszoda újbóli felállítását, hiszen közegészségügyi, tisztálkodási szempontból fontos szerepet töltött be a város életében. Az uszoda látogatói azonban a kiszámithatatlan vízminőség miatt lassan elpártoltak a város ekkoriban egyetlen, polgárok által is látogatható uszodájától. Ez idő tájt épült a közeli Kovácspatak közelében(aHelembai-hegység, ill. Burda lábánál) egy új fauszoda, így aki megengedhette magának, az az Esztergomból menetrend szerint járó gőzhajót, az ún. propellert igénybe véve inkább ott keresett fürdési, úszási, kikapcsolódási lehetőséget: „Igen takaros, prak­tikus alkotmány hét külön kabinnal s két kosárfürdő tükörrel, amelyek tíz méter hosszúak és öt méter szélesek. Ez uszodát a tiszta víz és az erős hullámverés messze fölé helyezi a kis-duna- inak.”'2 Korányi özvegye a város anyagi támogatása mellett ugyan minden esztendőben megnyitotta fauszodáját, de egyre kevésbé tudta felvenni a versenyt a szaporodó kon­kurenciával. 1899-ben az esztergomi Takarékpénztár az ún. Mala-forrásokra alapozva és új kutakat fúrva korszerű nyári uszodát nyitott, amely állandó vízhőmérsékletével, igényes berendezésével hamar népszerűvé vált a helyi polgárság és a turisták körében. Emellett a Nagy-Dunán, a hajóállomás közelében 1907-ben egy új, modern dunai uszoda kezdte meg működését Kósik Ferenc, építész-vállalkozó jóvoltából. Az új fauszoda adott otthont az Esztergomi Hajós Egylet hajóinak is. A város ezt az uszodát is támogatta anyagilag annak fejében, hogy meghatározott számban szegény sorsú gyermekeknek is biztosít fürdési, úszási lehetőséget. Ez az új, egyre népszerűbbé váló uszoda meg is pecsételte a város első folyami uszodájának sorsát, Korányi özvegye 1908-ban már nem tudta megnyitni az ekkor már igen rossz állapotban lévő uszodát.13 A város a nagy-du­10 Az uszoda. In: Esztergom és Vidéke 4. (1882) 44. sz. 3. p. 11 Új uszoda. In: Esztergom 1. (1896) 22. sz. 6. p. 12 A Kovácspatakból. In: Esztergom és Vidéke 20. (1898) 60. sz. 3. p. 13 A kis-dunai uszoda. In: Esztergom és Vidéke 30. (1908) 41. sz. 3. p. HORVÁTH ISTVÁN | FAUSZODÁK. FOLYAMI USZODÁK ESZTERGOMBAN A 19-20. SZÁZADBAN 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom