Esztergom Évlapjai 2017
Horváth István: Fauszodák, folyami uszodák Esztergomban a 19-21. században
Úszásoktatás. Az egyik első magyarországi Duna-uszoda belső képe 1844-ből férfiak, délután csak nők úszhattak. Az uszodákban az ekkor legelterjedtebb, ma kutyaúszásként ismert technikát alkalmazták, ill. ezt oktatták az úszómesterek. Ezt az úszásmódot aztán a 19- század folyamán hamarosan felváltotta a mellúszás. Rendszerint rúd, kötél és úszóöv együttes alkalmazásával segítették a tanulást, úszóöv gyanánt leginkább parafát vagy állati hólyagot használtak. Az 1840-es évektől egyre több vidéki település követte a fővárosi példát, Kolozsváron, Sopronban és Aradon nyíltak meg az első természetes vízre épített fauszodák. A század közepétől aztán már szinte minden jelentősebb vízparti település képéhez hozzátartoztak e sajátos úszó faépitmények. A sorból Esztergom sem maradt ki, a testedzés és vele együtt az úszás növekvő népszerűsége nyomán hamarosan itt is megépült az első dunai uszoda. Ebben, valamint a következő évtizedekben a folyó esztergomi szakaszán létesített fauszodákban indult útjára a később szép sikereket elérő helyi úszóélet. Esztergomot a város természeti adottságainak köszönhetően évszázadokon keresztül magas szintű fürdőkultúra jellemezte, de a 19. század közepéig az úszás, az úszni tudás nem tett szert különösebb népszerűségre. A közeli Duna, valamint a hévizes forrásokon nyugvó fürdők a társasági élet színtereiként elsősorban a felfrissülést, pihenést szolgálták. Ezt támasztják alá a középkori, majd törökkori írásos emlékek, utóbbi időszakból már képi ábrázolásokkal is rendelkezünk a város fürdőiről. A törökök kiűzését követően szinte meg is szűnt a fürdőélet Esztergomban, csak a 18. század végétől, ill. a 19. század elejétől éledt újjá, egyre több pihenésre, tisztálkodásra szolgáló fürdő nyílt a városban. A testedzés, a testnevelés 19- századi térhódítása aztán az úszás felé fordította a jóHORVÁTH ISTVÁN | FAUSZODÁK. FOLYAMI USZODÁK ESZTERGOMBAN A 19-20. SZÁZADBAN 37