Esztergom Évlapjai 2017
Hetvesné Barátosi Judit: Esztergom az összeírások tükrében
ÁLLATOK AZ 1778/79-ES ÉS 1801/02-ES ADÓÖSSZEÍRÁSOK SZERINT Éviállat ló ökör tehén 3 éves 2 éves disznó kecske 1778/79 185 150 438 226 189 204 40 1801/02 112 255 403 439 169 326 71 A két adóösszeírás között az ökrök száma 163,5 %-ra, a sertéseké 134 %-ra növekedett. Az ökrök számának növekedése a szekeresek számának növekedésével járt. Ők általában párosán, 2 vagy 4 állatot tartottak. A Kossuth utca 69-ben Csernó József szekeres lakott. 1801-ben 2 lovat és 2 ökröt tartott. Olyan jómódú volt, hogy a szép nagy kőkeretes kapu két tartó oszlopába ma is jól láthatóan bevésetté a monogramját. A kecsketejet nagyon egészségesnek tartották - elsősorban tüdőbaj elleni gyógyszernek vélték - így még a belvárosi házaknál is megszaporodott a kecskék száma. A sertéseket ősszel makkoltatták a vaskapui erdőben, ha olyan volt az időjárás. Ilyenkor minden más állatnak el kellett hagynia az erdőt. Ez a hó lehullásáig tartott.35 1798-ben „Dollaner Pál Rétje fölött 400 sertést makkoltatásra kihajtottak." (Burány János hegymester jelentése). 1799-ben viszont olyan szárazság volt, „ezen Nemes Város Erdeinek környikit sehol semmi makkságra nem találtak". Ezen az őszön a disznók nem makkolhatnak.36 A marhák legeltetése a Duna parti árterület füvétől függött. Esztergomban Tát irányában a mocsár lecsapolására létrehozták a fokgazdálkodást Zsidódnál, így a terület legelőt és szénatermést biztosított a városnak. A fokgazdálkodás évszázadokon keresztül az ártéri gazdálkodás alapját jelentette.37 38 A kiöntő folyó tavasszal az áradáskor elöntötte a legelőt, és a nyári szárazság idején még mindig jó kövér fű nőtt. Amikor a víz kezdett visszahúzódni, a Zsidódi patakon keresztül a Dunába, a patak lefolyása közelébe egy rácsot tettek, ez a nagy halakat megfogta, a kicsiket tovább engedte. Ugyanis a réten a felmelegedett vízben ívtak a halak, az ikrák könnyen kikelhettek és a Dunában tovább nőhettek. Az 1800-as évek legelején a városi jegyzőkönyvek gyakran utalnak erre a területre: „A mezei csőszök a Zsidódi foknál szoktak kaszálni a maguk számára.”™ Az ökröket a legelőre az úgynevezett „Marhajárón” át hajtották. A városból nem a Buda (ma Kossuth) utcán, hanem a Hosszú (ma Simor) utcán kellett kihajtani, hogy a város közepén ne ácsorogjanak a keresztülutazók csodálatára. 35 Európa híres kertje. Szerk.: R.Várkonyi Ágnes - Kosa László. Bp., 1993.147. p. 36 MNL KEML IV-1001- b 1802. 287. Gazd.jkv.sz. 37 A fokok az ártér gazdasági hasznosítása érdekében kialakított vízfolyások, melyek a vizet két irányba vezetik; áradáskor az ártér mélye, apadáskor a folyó medre felé. Az így kialakított vízrendszer leglényegesebb sajátsága, hogy egységes rendszerbe kapcsolta az álló és folyó vizeket. http://www.terra.hu/cian/fok.html 38 MNL KEML IV-1001- b 1805.133. Gazd.jkv.sz. 32 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
