Esztergom Évlapjai 2017
Tóth Krisztina: Erzsébet királyné és Esztergom
itt tartózkodott, és később is többször megfordult a városban,88 udvarának ellátására a közelben keresett alkalmas személyt. így eshetett választása Churle-i Péterre. Sajnos információk hiányában nem tudjuk megmondani, hogy Péternek pontosan mi volt a feladata. Elképzelhető, hogy csak a visegrádi udvar ellátásáért volt felelős, de az is előfordulhat, hogy követte a királynét, és Óbudán, Budán és Diósgyőrben is ő vezette a királyné háztartását. Churle-i Péter származásáról semmit nem tudunk. Előnevéből talán arra következtethetünk, hogy a Pozsony megyei Csölléről származott. Birtoka végrendelete szerint az Erzsébet királynétól kapott Kirván kívül nem volt, így feltehetően jobbágy származású volt. Esztergom városában azonban még fiatalkorában telepedhetett le, mert felesége, Rysynth asszony egy esztergomi polgár, Hede lánya volt. Felesége rokonságának egy része Bajótról származott, 1383-ban közeli rokonát Bajóti Péter fia Istvánt említik, akinek iskolai végzettsége is volt, mert „litteratus”-ként, azaz deákként szerepelt.89 Churle-i Péter háza Esztergom királyi városban, a Szent Kereszt-templom közelében volt, Taar János szomszédságában.90 Bizonyosan itt is lakott, mert 1373-ban az esztergomi káptalan képviselői itt keresték fel („in loco sue residende”), hogy eltiltsák Kirva birtok elfoglalásától.91 A királyné Churle-i Péter szolgálait 1368-ban jutalmazta meg, amikor megadományozta az Esztergom megyei Nagy- és Kiskirva birtokkal. Az adományból arra következtethetünk, hogy ekkor már több éve állt a királyné szolgálatában. Ezt megerősíti, hogy az adománylevél szerint már I. Károly királyt is szolgálta,92 tehát legkésőbb az 1340-es évek elején állhatott az uralkodócsalád szolgálatába. A birtokadománnyal együtt az uralkodó nemesítette is Pétert.93 Az adománybirtok azonban igen sok problémát okozott Péternek. Kirván ugyanis több család is birtokolt, akik már 1368-ban ellentmondtak a beiktatásnak. Dági András és Miklós fia László esztergomi polgárok tiltakoztak az adományozás ellen, de Zudar Péter korábbi szlavón bán is érdekelt volt néhány kirvai birtokrészben. Dági András és Miklós fia László esztergomi polgárok a királyi adománylevél bemutatás után végül kénytelenek voltak elismerni Péter jogait,94 Zudar Péter bánt viszont Erzsébet királyné kérte meg, hogy mondjon le minden birtok88 Például 1368-ban: MNL OL, DF 290271., MNL OL, Dl 41750., MNL OL, Dl 5670., MNL OL, DL 5675-, 1371-ben: MNL OL, DF 269300., 1372-ben: MNL OL, DF 219693-, MNL OL, DF 238889,1374-ben: MNL OL, DF 262197., MNL OL, DL 68936., MNL OL, DF 238921., illetve valószínűleg a halál is itt érte, az utolsó kiadott oklevele 1380. november 24-én Visegrádon kelt: MNL OL, DF 238988. 89 MNL OL, DL 7012. 90 MNL OL, DL 5442. 91 MNL OL, DL 11459., MNL OL, DL 11458. 92 MNL OL, DL 5692. 93 MNL OL, DL 5789.: „mera sua regia auctorite nobilitasse" 94 MNL OL, DL 11459-, MNL OL, DL 11458. 1 9 Tóth Krisztina | Erzsébet királyné és Esztergom*
