Esztergom Évlapjai 2017
Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.
Esztergom sokat várt hivatalos jelöltjétől, Ernszt Sándortól. Elsősorban is azt, hogy segélyeket jár ki a kormánytól idegenforgalmi beruházásainak, fejlesztéseinek megvalósításához. Várták, mert mint mondták: „A nehéz sanyarú helyzetből való kiemelkedést, városfejlesztést, az idegenforgalom emelését, az ünnepi év megrendezését a város képviselőjének velünk együttélése, hathatós közbenjárása nélkül megvalósítani nem tudjuk.”18 A Szívós Waldvogel József által vezetett pártközi ülésen Obermüller Ferenc, a KGSZP helyi elnöke kifejtette, hogy a párt törekedett a mandátum megtartására. Ezért olyan egyéni jelöltet állított „... aki nemcsak a pártnak, hanem az országnak is dísze és értéke, de ezen túl az európai politika tekintetében is számottevő tényező.”19 Marczell Árpád, a NÉP helyi szervezetének elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a „párt ereje tudatában hozzájárul a jelöléshez.”20 Ernst programbeszédet tartott a Fürdő Szállóban, Eszter- gom-táborban a Csere-féle nagyvendéglőben, Szentgyörgymezőn a Mitter-féle vendéglőben. Rangját erősítendő gr. Zichy János pártelnök, dr. Czettler Jenő, az országgyűlés alelnöke, gr. Eszterházy Móricz volt miniszterelnök, Wolff Károly országgyűlési képviselő, fővárosi pártelnök, Kócsáp Károly országgyűlési képviselő, Ötvös Lajos a párt központi igazgatója és rajtuk kívül több budapesti személyiség is megjelent a választási gyűléseken. Programbeszédeiben kifejtette, hogy a revízió híve. Külpolitikai téren az Itáliával és Lengyelországgal kialakult jó kapcsolat ápolását tartja fontosnak. Mint mondta: „A keresztény párt programja a szabadság védelme, a keresztény befolyás érvényesítése a társadalom és az egyén életében, az alkotmány revíziója és okos külpolitika. Átalakulás előtt áll a világ, s hogy ez véres és katasztrofális ne legyen, ezért küzd a párt.”21 Ernst a választási siker érdekében, az eredetileg tervezett helyszíneken túl programbeszédet tartott a nőknek a Magyar Királyban, a gazdáknak a Belvárosi Olvasókörben, az Ipartestületben, a Polgári Egyesületben, s ismét ellátogatott a NEP-székházba. Itt viszont Marczell Árpád beszélt. Tájékoztatta Ernst Sándort a város helyzetéről, s megfogalmazta a helyi elvárásokat. A programszerű összefoglalóban Marczell a gazdatársadalom megoldásra váró problémái közül kiemelte a mezőgazdaság fejlesztésének szükségességét, az értékesítés feltételeinek javítását, a piacviszonyok megteremtését. A kereskedők esetében a vásártartás szabályozását, a házalók működésének beszüntetését, a helyben vásárlás szokásának kialakítását tartotta fontosnak. Az iparosokról szólva a számukra juttatandó nagyobb állami megrendelések szükségességét emelte ki. A város rangját meghatározó tényezők közül az intézmények megtartását, az idegenforgalom fellendítését, az üdülőhellyé nyilvánítást, a közlekedés javítását, a Szent István-év, a kettős Szent Év méltó megünneplését. 18 Pilcz László: Dr. Ernszt Sándor kegyelmes úr címére. In: Esztergom és Vidéke, 57. (1936) 32. sz. 1. p. 19 pártközi értekezlet egyhangúlag Ernszt Sándor mellett foglalt állást. In: Esztergom és Vidéke, 57. (1936) 32. sz. 1. p. 20 uo. 21 Esztergom politikai vasárnapja. In: Esztergom és Vidéke, 57- (1936) 33. sz. 1. p. 124 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
