Esztergom Évlapjai 2017
Tóth Krisztina: Erzsébet királyné és Esztergom
Vencel király fiával együtt 1304 folyamán visszatért Csehországba. Esztergom várát átadta hívének, Kőszegi Jánosnak. Tamás érsek 1305. július 31-én kiadott oklevelében igen érzékletesen írja le az általa okozott károkat. Az ostrom során elfogott embereket megkínozták, börtönbe zárták és éheztették. Az elhunytak tetemeit kutyák elé vetették, még a tisztes temetést sem biztosították nekik. Kőszegi János és katonái az érsekség több mint százötven jobbágyát megölték, lányokat gyaláztak meg és embereket csonkítottak meg. Az Esztergom körül lévő templomokat felgyújtották, és a templomok körül lévő falvakat elnéptelenítették.23 Valószínűleg ekkor vált lakatlanná Esztergom-Örmény is. Ez a támadás 1304 folyamán történhetett, 1305. február 24-én ugyanis az esztergomi székesegyház már romos állapotban volt.24 A Kőszegiek tartósan berendezkedtek a várban, még 1305-ben is birtokolták. Ebben az időszakban, 1305. december 6-án kelt Mikó fia Mikó végrendelete Esztergomban.25 A hadi helyzet magyarázza, hogy a végrendelet nem „szabályos” hiteleshelyi kiadványként készült el. Kiállítója ugyanis maga a végrendelkező, Mikó fia Mikó, de mivel neki nem volt pecsétje, így a Szent István keresztes konvent pecsétjével látták el. A végrendeletnél az esztergomi káptalan három tagja is jelen volt, bár a káptalan ebben az időben nem működött. A vár elfoglalása és kifosztása miatt a kanonokok szétszóródtak, és másmás helyen kerestek védelmet. Teofil prépost Egerbe menekült, a káptalan 1305 februárja és 1306 májusa között nem adott ki oklevelet.26 Márton szentgyörgyi prépost, Fulkmar kanonok és Péter prebendárius Mikónál tartózkodott a végrendelet kiadása időpontjában. 1305 második felében és 1306 folyamán az Esztergom területén működő másik hiteleshely, a Szent István királyról nevezett keresztesek konventje sem adott ki oklevelet.27 Ennek képviseletében Bálint volt jelen a végrendelet kiállításakor, ő erősítette azt meg a konvent pecsétjével. Mikó végrendeletében minden esztergomi egyházra hagyott valamit, de a legnagyobb kedvezményezett az Ágoston-rendi Szent Anna egyház volt, amelyben Mikó már korábban megkezdte a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna építését. Esztergom várának visszavételére 1306. június elején került sor. Az ostromot Károly király személyesen vezette, 1306. június 27-én már Esztergomban keltezett.28 A királyi seregben részt vevők közül több személy nevét is ismerjük. Csák Máté familiárisai kö23 AOkl. 1. 756.SZ., MES II. 558.p.: „...plures quam centum et quinquaginta de iobagionibus Strigoni- ensibus ecclesie perierunt, preter violaciones virginum, mutilaciones membrorum, incendia et destrucciones ecclesiarum circumiacencium, quibus inter sic annichilatas, alias multas eiusdem ecclesie possessiones sive villas fecere desertas et faciun cottidie peiora prioribus nocumenta.” 24 AOkl. I. 712.SZ. 25 MNL OL,DF 248150. AOkl. I.788.SZ. 26 Teofil és az esztergomi káptalan 1304. november 1-jén az egri káptalan előtt tesz bevallást. (MES II. 544—545-p.) Az 1305. február 17-i oklevél: AOkl. I. 710.sz., 1306. május 8.: AOkl. II. 32.sz. 27 1305.április 11.: AOkl. I. 721.sz., 1307. április 27.: AOkl. II. 147.sz. 28 MNLOL, DL 90340. AOkl. II. 44.SZ. TÓTH KRISZTINA | ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÉS ESZTERGOM* 11
