Esztergom Évlapjai 2017

Csombor Erzsébet: A megfelelő ember a megfelelő helyen

testületben titkos szavazással dől el. Egyhangúság esetén a választás felkiáltással is történhet. A megválasztott tisztviselő és személyzet esküt tesz a testület előtt.5 A tisztviselőkkel kapcsolatos elvárásokat is megfogalmazza a szabályrendelet. Hang­súlyozza a jogszabályok, utasítások betartásának fontosságát, az ügyintézés pontos­ságát és az ügyfelekkel való bánásmódban az előzékenységet, valamint a köztiszt­viselői tekintély megóvását. A hivatalból hivatali híreket kivinni tilos. Érdeklődők­nek felvilágosítást a hivatal főnöke adhat. A közigazgatási alaptörvényekhez tértek vissza az 1918/19-es forradalmak után is. Esz­tergom 1924-es keltezésű szabályrendelete tartalmazza a tisztviselői állások betöltésé­vel kapcsolatos eljárásrendet, a pályáztatás módját és a pályázat tartalmát. Bár a ko­rábban érvényben lévő szabályrendeletben ezt nem szabályozták, a gyakorlatban az 1924-ben leírt eljárást követték.6 Az új rendelet nyomatékosan felhívja a figyelmet a feljebbvalók iránti tiszteletre és a szolgálat tekintetében az engedelmességre. Kimondja az ügyintézésben az ösz- szeférhetetlenség elvét, ill. azt, hogy tilos mások részére városi hatóság elé tartozó ügyekben közbenjárni. A szabályrendeletből egyértelműen kitűnik a hivatali hie­rarchia betartásának szigorítása, a vezetői utasítások tiszteletben tartásának hang- súlyozása. Legközelebb az 1929. évi XXX. te szabályozza átfogóan a közigazgatást. Rendelkezései szerint a rendezett tanácsú városok megyei város elnevezést kapnak, járási feladato­kat is ellátnak a területükön, azonban jogállásuk változatlan maradt. A városi tanácsot megszüntették, az igazgatási hatósági jogkör a polgármesterhez került. Önkormányzati szerve a képviselőtestület, amelynek hivatala az elöljáróság. A képviselőtestület tagjai­nak száma az előírás szerint nem lehetett 60-nál kevesebb, de nem lehetett 120-nál több. Összetétele hasonló, mint korábban - egyik fele virilis, másik fele választás útján kerül a képviselői székbe. Elnöke a polgármester. 5 Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (= MNL KEML) V-2-a Esztergom szabad királyi megyei város polgármesterének iratai. Vegyes polgármesteri iratok gyűjteménye. Szabályrendeletek.. 1881-1949 (V-2-a Szabályrend.) Az eskü szövege: „ Én N.N. esküszöm, hogy hivata­lommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesítem. Isten engem úgy segéljen." 6 MNL KEML V-2-a Szabályrend.) A pályázatot az alispán teszi közzé, és a kiírás tartalmazza a minő­sítési kellékeket, az állással járó illetményeket, a kérvény benyújtásának helyét, idejét, módját és azt, hogy a pályázattal megjelölt állások betöltésével esetleg megüresedő állásokra is lehet pályáz­ni. A felhívást a vármegyei hivatalos lapban, valamint a Városok Lapjában legalább egyszer közzé kellett tenni. A pályázati határidő legkevesebb 15 nap. A pályázatot a képviselőtestületnek kellett címezni. A kérvényhez csatolandók a minősítés, az eddigi állásokat tanúsító okmányok eredetiben vagy hiteles másolatban. 102 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.

Next

/
Oldalképek
Tartalom