Esztergom Évlapjai 2009

Bánhidy Vajk: Batthyány József egyházfői tevékenysége (1776-1799) (Az érseki székhely Esztergomba való visszatelepítésének gondolata)

BÁNHIDY VAJK BATTHYÁNY JÓZSEF EGYHÁZFŐI TEVÉKENYSÉGE (1776-1799) (Az érseki székhely Esztergomba való visszatelepítésének gondolata) A XVII. századtól az érsekek jobbára a Királyi Magyarország fővárosává vált Pozsonyban tartózkodtak. Ennek oka az volt, hogy az érsekeknek egy­házi teendőik mellett közjogi feladatokat is elláttak. Ezért itt, az országgyű­lések közelében alakították ki rezidenciájukat és adminisztrációjukat. Hosz­szú ideig annak ellenére sem került sor az Esztergomba történő visszatele­pülésre, hogy a város 1683-ban, Buda 1686-ban felszabadult a török uralom alól.' Végül Mária Terézia az 1751/III. törvénycikk szerint: „a prírnási és érseki méltóság törvényesen és teljhatalmába és joghatóságába visszahelyeztetvén (...) az érsek és az alája rendelt káptalan székhelye Esztergomba, azon helyre, tudniillik, hová Szent István király ültette őket, minél előbb újólag átvitessék." Noha a fiatal császárnő már Csáky Miklós (1751-1757) érseki beiktatásakor biztosította ezen jogokat az új egyházfő számára, az még sem tett gyakorlati lépéseket székhelyének áthelyezése érdekében. 2 További késedelmet okozott Csáky 1757-ben bekövetkezett halála, melyet követően négy esztendőn keresztül betöltetlen maradt az érseki szék. A fordulat Barkóczy Ferenc (1761-1765) érseki kinevezésével következett be. Palliumát 1761-ben az esztergomi Várhegyen, az egykori Szent Adalbert székesegyház romjai között egyedül épen maradt Bakócz-kápolnában vette 1 Noha a város 1683 augusztusában felszabadult a török alól, a végleges nyugalom csak Buda felszabadítása, illetve a karlócai béke (1699) megkötése után követke­zett be. A város közjogi státusának rendeződése pedig már az új évtizedre várt. Esztergom kiváltságlevelét, mely visszállította régi jogait és ismét a szabad kirá­lyi városok sorába emelte I. Lipót (1705-1711) adta ki 1708. február 18-án, s a pol­gárság jelenlétében 1709. augusztus 13-án hirdették ki a városházán. Ezt III. Kár­oly uralkodása idején (1711-1740), az 1715/XXXVII. törvénycikkben törvénybe iktatták. 1725-ben a kiváltságlevelet az uralkodó ismét megerősítette és címerét az esztergomi „latinok" kettős címeres pecsétjével kibővítette, illetve annak használatát helybenhagyta. - In: Magyaroszág vármegyéi és városai (Szerk: Borovszky Samu) - Esztergom vármegye - Bp. é. n., 374. (Továbbiakban: Borovszky) 2 Az érseki székhely Esztergomba történő visszahelyezését meg az 1723/LV. és az 1802/XVII. törvénycikkek is szorgalmazták. A visszaköltözés tényleges becikke­lyezése az 1827/XXI. törvénycikkben valósult meg. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom