Esztergom Évlapjai 2009

Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

találmányát illetve „fölfedezését" ötvözte és a maga nemében egyedülálló volt. A karsztforrás vizét egy malomkerékre vezették, amely egyidejűleg két szerkezetet hajtott: az itáliai Leonardo da Vinci labdás vízemelőjét, amely a forrás lezúduló vizének egy részét vissza emelete a Verpec-toronyban épített ciszternába. Ebben a ciszternában helyezték el az alexandriai görög Kteszibiosz dugattyús vízpumpáját, amelyet a malomkerék különböző mechanikai áttételek segítségével mozgatott. A folyamatos áramlás biztosítására a víz a dugattyúkból előbb egy légüstbe, majd feltehetően bronz csövön át a 60 m magasban épült várba jutott. Tervezője nagy valószínűséggel a firenzei Chimenti Camicia, építtetője pedig Hippolit érsek volt, aki a várat 1486-1497 közötti években lakta. Hasonló vízi gépezetről csak közel másfél évszázaddal későbbről tudunk, ez a heidenheimi kastély vízellátását biztosító gépezet volt (1606), amely kevésbé tökéletes megoldásokkal egyszerűbb feladatot oldott meg, mégis - miként írják csodájára járt Európa.

10

5 Az esztergomi vízműnek leginkább a törökök járhattak csodájára, mert a várra 1543-ban a Félhold árnyéka borult. Mára elapadt a forrás, leomlottak a Verpec-torony falai, és régésznek kell kibetűznie a föld alá süllyedt kövekből, falakból történelmünk ezen nagyszerű pillanatának históriáját, amikor is Leonardo da Vinci és az alexandriai Kteszibiosz nagyszerű találmányai Esztergom várának falai alatt találkoztak, és a reneszánsz technikai érdeklődésének hírnökeiként megvalósultak. 10

5 Hauptstaatsarchiv Stuttgart, Sign.: N 220/T 149.; Die Wasserversorgung in der Renaissancezeit. Verlag Philipp von Zabern, Mainz am Rhein. 260-266. 73