Esztergom Évlapjai 2009
Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája
az alábbiakat állítja Bakócz Tamásról 6 4: „Az országos politikai szerep mellett érseki rezidenciájára is volt gondja: Chimenti Camicia firenzei mesterrel megépíttette az esztergomi várat teljes egészében ellátó vízműrend-szert, illetőleg 1499 után a vár és a Szent Adalbert székesegyház védelmére emelteti az erősség legnagyobb bástyáját. " 6 5 Zolnay László: „Az esztergomi vár új nagy vízművét adataink szerint a XV. század végén - Estei Hippolit vagy Bakócz Tamás érseksége idején (1486-1521 között) a Budán is dolgozó Chimenti Camicia, nagy firenzei építész alkotta meg." 6 6 A források értékelése A három érsek XVIII. századi életrajzai a vízgépről teljességgel hallgatnak. Az sem érv, hogy Vitéz Jánosnak hideg és meleg vizű fürdője volt. Ehhez még nem kellett vízgép. Tudományos szempontból használhatatlanok azonban az újabb kori vélekedések is: Csorba Csaba minden hivatkozás nélkül jelenti ki, hogy Vitéz János a vízmű építője: „A palotába évszázadok múlva is csodálatot kiváltó vízvezeté-téken jutott fel a víz." Hasonlóan tudománytalan Zolnay László megfogalmazása Hippolit és Bakócz vonatkozásában: „Az esztergomi vár új nagy vízművét adataink szerint a XV. század végén - Estei Hippolit vagy Bakócz Tamás érseksége idején építették." - Adatait azonban elmulasztja közölni! Még kevésbé tudományos Horváth Richárd állítása, aki Zolnay bizonytalan közlését tovább komolytalanítja azáltal, hogy Hippolitot, mint lehetséges építtetőt teljesen kizárja, és egyértelműen Bakóczot teszi meg a vízgép építőjének - ide vonatkozó mondatát megismételjük: „Az országos politikai szerep mellett érseki rezidenciájára is volt gondja: Chimenti Camicia firenzei mesterrel megépíttette az esztergomi várat teljes egészében ellátó vízműrendszert...". Az állításnak az is gyengéje, hogy Bakócz Tamás 1497-ben lett esztergomi érsek, míg Camicia egy megbízhatónak látszó forrás szerint, 1494-ben már meghalt. 6 7 6 4 Zolnay László: Esztergomi érsekek palotái a középkorban. In: Művészettörténeti Tanulmányok. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ évkönyve 19591960.) Szerk.: Dávid Katalin-Némef/: Lajos. Budapest 1961. 201-228. 6 5 Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk.: Beke Margit, Bp. 2003. 231. 6 6 Zolnay László: A középkori Esztergom (Gondolat, Budapest, 1983.) 222. 6 7 Voit Pál: Gyarmati Dénes mester és a régi magyar építőgyakorlat. In: Művészettörténeti Tanulmányok 1956. 46-87. „... Itt is hal meg Esztergomban, 1494 március 16-án akkor, midőn egyszer betegen a Dunán fölfelé utazott, hogy a malomhoz rajzot készítsen." 60
