Esztergom Évlapjai 2009
Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája
maték, hogy még terhelés nélkül sem lenne képes több kereket megmozdítani! - „A vaskerék szélein ágyúgolyó formájú, negyven-ötven darab kerek vasgolyó van." Ezek a golyók csak úgy lehetnek a keréken, ha össze vannak fűzve! Vagyis nem szabadon hajigálta azokat a gcp, miként mind a három feltalálónk gondolja. b. Költői túlzások a szövegben: - „A Duna folyó vizének bonyolultan, szűk csöveken és különböző kifundált ékszerű kerekekkel a mennybolt csúcsával egy magasságban a szikla tetején lévő felsővárba kell jutnia." A mennybolt csúcsával egy magasságban volt a felső vár - vagyis 60 m magasban. - „Nagy Isten! Olyan zörgés keletkezett, mintha az utolsó ítéletnek hirdetője volna." Magyarul: A gép működése nagy zajjal járt. - „A víz emberi nyak vastagságban a kéménynyíláson át egyenesen az ég felé kimenvén, három Szulejmáni minaretnél magasabbra emelkedett s zúgva, dörögve úgy ment ki, hogy..." A szóban forgó minaret egymagában a mi bazilikánk magasságával vetekszik! Valójában pedig 15-20 m-nél magasabbra nem lövellhetett a víz. c. Egy perdöntő fordítási pontatlanság: - „A keréken lévő vasgolyók a Duna vizére csapódnak, és azt erővel egy csőbe nyomják." A fordítás hiányos, amit azzal magyarázhatunk, hogy a fordító - nem ismervén a labdás vízemelő működésének elvét - nem bírta elképzelni, hogy a golyók a vizet alulról lökik a csőbe, ezért inkább kihagyta. A szöveg ugyanis így folytatódik: „És miközben a mozgó golyók folyamatosan egymást követik, a Duna vizét a vascsőbe hajtják, azt a csőben megtartják, és megakadályozzák, hogy a víz visszafolyjon "A 9 A víz visszafolyását csak lígy akadályozhatják meg a golyók, ha alulról futnak a csőbe, és nem fölülről. 1. Wernher György, 1542: „Itt, a hegy lábánál toronnyal körülvett hévforrás fakad. Ebből a forrásból olyan bőséggel tör fel a víz, hogy hajdan gabonaőrlő malmot hajtott, most pedig malomszerkezethez hasonló vízemelő gépet működtet, amellyel a vizet az említett toronyba [vagyis a forrásfoglalásnak számító Verpec toronyba 5 0] merítik, majd a várba 4 9 Dávid Géza fordítása 5 0 A forrásokban a forrás vizét védő torony nevét különböző alakban használják: Verpec, Verpecz, Verpech, Verpez, Veprech. Mi a Verpec ejtést és írást tartjuk helyesnek. Ezt támasztja alá Estei Hippolit érsek Számadáskönyve, amelyben „Verpez"-nek írják ugyan, de tudjuk, hogy az olaszok ezt a „z"-t „c"-nek ejtették. 55
