Esztergom Évlapjai 2009
Prokopp Mária: Esztergom helye Európában Vitéz Jánostól Balassa Bálintig
„Hallod az fecskéket az ő szólásokban? Vigasságot mutat minden nap magában, Bús szíveket megvigasztal minden nap magában. Az idő tavaszra, rózsa megnyílásra, Fa megvirágtásra, erdő zöldelésre, Az jó katona legény kész menni csatára, Bátorsággal megyen lován kopjarontásra. Csorgó szép források már mindenütt folynak, Folyóvízen járó hajók is indulnak, Fekvés után vadak is szépen játszadoznak, Zöld kertekben szépen repdesnek az madarak." /Áldott pünköstnek feltüzett újsága./ Rimay Jánostól, aki ott volt Balassa Bálinttal Esztergom ostrománál, tudjuk, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonított ennek a hadműveletnek a költő. „Egy festett zászlóval érkezett, verfelyes fehér kamokából /kockás damasztvászon/ készült, a ráfestett képen a hárfájával Dávid király vagyon térdén telepedve, öszvefogott s felemelt két kezével írva" - olvassuk „Az nagyságos Gyarmati Balassa Bálintnak Esztergom alá való készületi, készületben való imádsága"című művében. 1 7 Kőszeghy Péter, a nagy jelentőségű, új Balassa/i/ monográfiájában úgy véli, hogy Rimay fantáziája rajzolta meg a dávidos zászló alatt harcoló költőfejedelem képét. Dávid király ugyanis a humanista felfogás szerint, az első lírai költő, s így előképe Balassának, az első igazi magyar költőnek. 1 8 Szentmártoni Szabó Géza, a másik jeles Balassa/i/-kutató irodalomtörténész arra is rámutatott, hogy Dávid király a XVI. századtól a mesterdalnokok védőszentje. 1 9 Mindenesetre Balassa Bálint versei is meggyőzően hirdetik reneszánsz költői öntudatát, amely a Dávid királyt ábrázoló zászlóban festői megjelenítést is kaphatott. Balassa Bálint, tehát nagy öntudattal, bátorsággal és a győzelembe vetett hittel érkezett Esztergom alá, 40 évesen, élete virágkorában. A május 19-22.-i Esztergomi csatáról Istvánffy Miklós Krónikája és Thurzó Györgynek a feleségéhez írt, számozott levelei adnak hiteles, kortársi ismertetést. Mindketten nagy megrendüléssel írnak a költőfejedelem május 19-i sebesüléséről, ami1 7 Rimay János írásai. Sajtó alá rend.: Ács Pál. Bp. Balassi K. 1992. 20. 1 8 Kőszeghy Péter: Balassi Bálint, magyar Alkibiadesz. Bp. Balassi K. 2008. 322. 1 9 Szentmártoni Szabó Géza: Balassi Bálint halála. In: Epicedium a Balassi fivérek, Bálint és Ferenc halálára. Sajtó alá rend.: Ács Pál. Bp. 1994. 79. 27
