Esztergom Évlapjai 2009

Milánkovics Imre: Az Esztergomi Népbíróság megalakítása és működése 1945-1946-ban

megragadva igyekeztek a maguk céljára felhasználni és befolyásolni a népbíróság ítélkező tevékenységét. 1945. július 10-én, röviddel a megalakulást követően Ujjady Béla, a helyi nemzeti bizottság elnöke átiratában „felkéri" a népbíróság tanácsvezetőjét, hogy a politikai bűnösök mielőbbi elítélése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a közhangulat megnyugodjon, és az emberek visszatérhessenek a rendes polgári élethez.

4

9 Az igazságügyi minisztériumnak rendszeresen megküldött tevékenységi kimutatások mellett természetesen a tanácsvezető bíróra hárult a feladat, hogy egyéb szerveket is tájékoztasson a népbíróság tevékenységéről. Dr. Pál József így ír erről 1946. januárban: „Az esztergomi népbíróságnak 1945. év május hó 3. napján történt megalakításától kezdődően az Esztergom megyei városban székelő Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) esztergomi kirendeltsége a népbíróság működésére vonatkozóan 10 naponként adatok közlését kívánta." A tanácsvezető bíró a jelentéseket - a kívánságnak megfelelően - rendszeresen elküldte, holott erre nem kapott utasítást feletteseitől. 1946. január 19-én a SZEB esztergomi ki-rendeltségének vezetője a 10 naponkénti kimutatások helyett minden hó 28. napján kért havi, összefoglaló kimutatást a népbíróság, a népügyészség, valamint a járásbíróság büntető ügyszakának adataira vonatkozóan. Hasonló kimutatás elkészítésére szólította fel az esztergomi orosz állomásparancsnokság politikai osztálya is a járásbírósági elnököt 1945 decemberében. Dr. Pál József végül a minisztériumhoz intézett levelében a felettes szerv állásfoglalását kérte, hogy az említett szervek részére készítsen-e kimutatásokat, illetőleg jelezte, hogy a - szintén tőle számon kért - népügyészségi ügyforgalmi kimutatást

5

0 nem áll módjában ellenőrizni, így azért felelősséget sem vállalhat. Ugyanakkor az elnök, egyben népbírósági tanácsvezető bíró, dr. Székely Béla megyei főispán kérelmét, amelyben a népbírósági ügyforgalomról, a meghozott ítéletek típusonkénti kimutatásáról kért tájékoztatást, elutasította. Egyben jelezte az igazságügy-miniszternek, hogy a kérelmet azért tagadta meg, mert az nem felettes hatóságtól érkezett. Habár, mint megjegyzi, „itt helyben szokásos az, hogy egyes kívülálló hivatalok vezetői a népbíróság ügyforgalmi és tevékenységi kimutatására vonatkozóan adatokat kérnek, ami nézetem szerint illetéktelen beavatkozást jelmt." A bírói függetlenség nevében azonban kategorikusan elutasította azt a - főispán levelében (is) megfogalmazott „felkérést" -, mely különösebb kertelés nélkül politikai célú ítélkezésre szólított fel. „A fasizmus és a reakció letörése érdekében a bíróság jövőbeni munkáját szíveskedjék úgy irányítani, hogy a hozandó ítéletekben a demokrácia ellenségeinek méltó megbüntetése okulásul 4

9 MOL NOT XX-4-b-363-1945. MOL I.M. XIX-E-l-l-Ta-1300/1945. a. sz., 47/1945. eln.sz. 5

0 MOL NOT XX-4-b-363-1945. MOL I.M. XIX-E-l-l-Ta-1300/1945. a. sz., 105/1946. eln. sz. 236