Esztergom Évlapjai 2009

Milánkovics Imre: Az Esztergomi Népbíróság megalakítása és működése 1945-1946-ban

Többé-kevésbé ez a helyzet tükröződött az igazságügyi szervezet vonatkozásában is. Az ismét egyesített vármegye területe törvénykezési szempontból ahogy korábban is - megosztott volt. A három járás mindegyikében működött járásbíróság (Esztergomi, Tatai és a Gesztesi járásban a Komáromújvárosi). A járásbíróságok közül kettő, a Tatai és a Komárom-újvárosi a Győri Törvényszékhez, míg az Esztergomi a budapesti székhelyű Pestvidéki Törvényszékhez tartozott felügyelet és fellebbvitel tekintetében. Amennyiben tehát az első népbírósági rendeletet és a közigazgatásra vonatkozó érvényes rendeleteket vesszük figyelembe - követve az addigi igazságügyi szervezeti gyakorlatot -, a tatai és a gesztesi járás területén elkövetett háborús és népellenes bűncselekményekben a Győri, az esztergomi járásban elkövetett hasonló bűncselekményekben pedig a budapesti Népbíróságnak kellett, illetve kellett volna eljárnia. Ez, az esztergomi járás vonatkozásában végül nem így történt. Arra a kérdésre, hogy miért nem, a kutatás jelenlegi állásánál nem lehet egyértelmű választ adni. Tény azonban, hogy a népbíróságok felállításáról szóló kormányrendelet hatályba lépése után (1945. február 5.) két hónappal az Ideiglenes Nemzeti Kormány úgy határozott, hogy „Esztergomban, Esztergom megyére kiterjedő illetékességgel népbíróságot kell felállítani."

9 A rendelet szerint tehát az esztergomi népbíróság csak az esztergomi járásbíróság területén elkövetett háborús és népellenes bűncselekményekben volt illetékes eljárni. A Komárom megyéhez tartozó tatai és komáromi járásbíróságok illetékességi területe e vonatkozásban a Győri Népbírósághoz tartozott, miután e járásbíróságok felügyeletileg egyébként is a Győri Törvényszékhez tartoztak. Dr. Kovács Kálmán igazságügyi államtitkár az Esztergomi Népbíróság és Népügyészség megszervezésével dr. Szabó Imre minisztériumi tanácsost bízta meg, aki 1945. április 30-án érkezett Esztergomba. A közbejött ünnep miatt azonban csak május 2-ra tudták összehívni az Esztergomi Nemzeti Bizottság ülését, hogy intézkedjen a népbíróság felállításáról. A Nemzeti Bizottság ülésén dr. Szabó Imre ismertette a kormány rendeletét, mely szerint Esztergomban a vármegye területére népbíróságot és mellé népügyészséget kell felállítani. Az ülésen részt vevők egyhangúlag dr. közigazgatási egyesítését, míg a tatai és gesztesi járások politikai vezetése Komárom-újváros /Dél-Komárom, ma Komárom/, esetleg Tata székhellyé tételében gondolkodott. Dél-Komáromban 1946. tavaszáig alispáni kirendeltség működött, s mint láttuk, megalakult Komárom vármegye önálló nemzeti bizottsága. 9 Az esztergomi Népbíróság felállításáról rendelkező 2250/1945. ME sz. rendelet (Magyar Közlöny 1945. 34. sz.) 221