Esztergom Évlapjai 2009

Milánkovics Imre: Az Esztergomi Népbíróság megalakítása és működése 1945-1946-ban

iglenes Nemzeti Kormány az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szerveit is felhatalmazta a népbíróság munkájában való részvételre. Ezzel a népbírósági tanács tényleges létszáma hét főre emelkedett.

6 Az 1947-ben hozott törvény ismét öt főre csökkentette a népbírák számát egy-egy tanácsban.

7 1947-ig, a tanácsvezető bírót nem sorolták a tanács tagjai közé, ettől kezdve a tanács a négy politikai párt küldötteiből és a tanácsvezető szakbíróból tevődött össze, azzal a lényeges módosítással, hogy a tanácsvezető bíró is teljes jogú tagja lett a népbírósági tanácsnak, akit ettől kezdve a tanács elnökének neveztek. A bírósági tárgyalások nyilvánosak voltak, s azon a bíróság által megidézett személyeken kívül mások is részt vehettek. A tárgyalás megszervezése, előkészítése, vezetése, rendjének fenntartása, a népbíróság tagjainak, valamint a népügyésznek az értesítése a tárgyalás napjáról, a népbíráktól az eskü kivétele, és a népbírák tárgyalásra való felkészítése, továbbá a népbírósági tárgyaláson a jegyzőkönyvvezetői feladatokat ellátó, jogi végzettséggel rendelkező, bírósági fogalmazó kijelölése, stb. a tanácsvezető bíró feladata volt. A konkrét ügyek tárgyalása során a bizonyítási eljárás lefolytatása után a tanács ítélethozatalra visszavonult, ahol a tanácsvezető bíró összefoglalta a tárgyalás eredményét, a népbírák részére felvilágosítást nyújtott az alkalmazható jogszabályokról, a kiszabható büntetési nemekről és ezek mértékéről. 1947-ig a bűnösség és a büntetés kiszabása kérdésében a tanácsvezetőbíró nem szavazhatott, kivéve, ha erre nézve a tanácsnak legalább egy tagja felkérte, továbbá szavazat-egyenlőség esetén. E korlátozást az 1947. évi XXXIV. tv. megszüntette, s ezzel a tanácsvezető bíró a népbírósági tanács teljes jogú tagjává vált. Fellebbvitel tekintetében a rendelet úgy intézkedett, hogy a súlyosabb elbírálás alá eső esetekben - halálbüntetés, vagyonelkobzás vagy állásvesztés, háromévi szabadságvesztés és 20 ezer pengőt meghaladó pénzbüntetés kiszabása esetén - a Népbíróságok Országos Tanácsához (NOT) lehetett fellebbezni. A népbíróság és a népügyészség felállítása, személyzete A népbíróságok felállításáról szóló rendelet értelmében tehát népbíróságot minden törvényszéki székhelyen létesíteni kellett. Mivel a törvényszékek 6 A 81/1945. M. E. sz. rendeletet a május 1-től hatályos 1440/1945. M. E. sz. rendelet módosította. 7 A népbírósági tanács tagjainak létszámát az 1947. évi XXXIV. tc. csökkentette ismét öt főre, kihagyva a szakszervezeti küldöttet és a Polgári Demokrata Pártot a tanácsból. 219