Esztergom Évlapjai 2009

Prokopp Mária: Esztergom helye Európában Vitéz Jánostól Balassa Bálintig

Mátyás az esztergomi érsekséget 1486-ban Ippolito d'Este-nek, felesége unokaöccsének adta. 1 1 A pápa, ha nem is könnyen, végül is, mint adminiszt­rátort elfogadta egy főpap-helytartó mellett. Az alig hét éves Hippolit 200 főnyi udvartartással érkezett Ferrarából Esztergomba 1487-ben. Lodovico Ariosto, az Este-család udvari költője, szép emléket állított ennek az Orlando Furioso című eposzában. Alig három év múlva, Mátyás király halála után, Hippolit helyzete megingott, mivel Beatrix királyné fokozatosan kiszorult a hatalomból. Az esztergomi érsekség új jelöltje Bakócz Tamás egri püspök volt. Hippolit 1494-ben Ferrarába távozott. Megindultak a tárgyalások a két főpap méltóságának cseréjéről. 1497-ben II. Ulászló király jóváhagyta azt, és megengedte, hogy az egri püspök Itáliában éljen. A következő években Hippolit számos itáliai egyházi javadalmat is szerzett: a milánói, majd a capuai érsekség, továbbá a ferrarai püspökség adminisztrátora és Modena püspöke lett. I. Miksa császár kinevezte itáliai helyettesévé. Magyarországra, egri székhelyére csak 1512-ben látogatott el. Majd 1518-ban, II. Ulászló király öccsének, Zsigmond lengyel királynak a Bona Sforza hercegnővel kötött es­küvőjére, Krakkóba, 367 fős kísérettel érkezett. 1520-ig Budán tartózkodott, ahol beválasztották a gyermek II. Lajos mellett működő kormányzótanácsba. Még ebben az évben, Itáliában, meghalt. * Bakócz Tamás 55 évesen nyerte el az esztergomi érsekséget. 1 2 Tanulmá­nyait Krakkóban, Bolognában és Ferrarában végezte. 1470-ben tért haza ket­tős jogi doktorátussal. A királyi kancelláriában megkezdett pályáján gyorsan emelkedett a titkártól a főkancellárig. Mátyás királynak, titkárként, 1480-tól személyes tanácsadója volt. II. Ulászló uralkodásának első felében, 1491-1503 között, mint főkancellár, az ország életének legfőbb irányítója, „koronázatlan királya" volt. Jelentős szerepe volt a Habsburg-Jagelló szerződés, a 'kettős házasság' létrejöttében. - Az egyházi méltóságban is gyorsan emelkedett: 1480-ban, a nagybátyja után, titeli prépost, 1486-ban győri püspök, 1493-ban egri püspök, majd 1497-ben esztergomi érsek, Magyarország prímása lett az egykori jobbágyfiú. Bakócz Tamás Magyarország határain túl is, a világegyházban és az eu­rópai politikában is meghatározó személyiség volt. VI. Sándor pápa 1500­ban bíborossá nevezte ki, majd II. Gyula pápa 1507-ben, Velence hathatós 1 1 Laczlavik György: Estei Hippolit. In: Esztergomi érsekek, 1001-2003. szerk. Beke Margit, Budapest. 2003. 222-228. 1 2 Fraknói Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás élete. Bp. 1889. - Horváth Richárd: Bakócz IV. Tamás. In: Esztergomi érsekek. 1001-2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003. 228­232. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom