Esztergom Évlapjai 2009

Milánkovics Imre: Az Esztergomi Népbíróság megalakítása és működése 1945-1946-ban

MILÁNKOVICS IMRE AZ ESZTERGOMI NÉPBÍRÓSÁG MEGALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE 1945-1946-BAN* A második világháborút követően Európa-szerte megindultak a számonkérések, megtorlások, mindazokért a sérelmekért, melyeket a nemzetiszocializmus térhódításának következtében politikai, faji-vallási, társadalmi téren és anyagiakban az egyes országok lakossága elszenvedett. A számonkérés sokféle formát öltött, kezdve a közönséges bosszúállástól, a véres népítéleteken keresztül, a hivatalos - az igazságszolgáltatás szervei által lefolytatott - bírósági eljárásokkal bezárólag. Magyarországon - habár előfordultak ún. népítéletek - a hatályos jogszabályok büntették az önkényes ítélkezést. A háborús bűnösök megbüntetésének speciális feladatát az újonnan szervezett különbíróságokra, a népbíróságokra bízták. A jogszabály 1945. január 25-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány - a Nemzetgyűléstől nyert felhatalmazással - megalkotta a népbíróságok felállításáról szóló rendeletét

1 (Nbr.), mely február 5-én lépett hatályba. Ennek preambuluma így indokolja a rendelet megalkotását: „az ideiglenes nemzeti kormány attól a szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket, az esküdtbíráskodásnak törvényhozás útján való visszaállításáig a népbíráskodás tárgyában a következőket rendeli." A rendelet értelmében a felállítandó népbíróságok hatásköre kiterjed mind a polgári személyekre, mind a fegyveres erők tagjaira, valamint az ország területén elfogott külföldi állampolgárokra is, akik háborús és népellenes bűntettet vagy vétséget követtek el.

2 A népbíróság hatásköre fiatalko* A szerző köszönetet mond a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára igazgatójának Csombor Erzsébet asszonynak, valamint a levéltár mindazon dolgozóinak, akik a forrásanyag feltárásában közreműködtek. Külön is köszöni Kántor Klára főlevéltáros asszonynak azt a segítséget, amelyet a tanulmány öszszeállításához nyújtott. 1 A 81/1945. (I. 25.) M.E. sz. rendelet, melyet az 1440/1945. (IV. 27.) M. E. sz. rendelet módosított, ill. egészített ki. Ez utóbbi rendelet május 1-től volt hatályos. Mindkettőt az 1945. évi VII. tc. emelte törvényerőre. 2 A rendelet 11-17 §-a meghatározza ezeket a cselekményeket. Eszerint: háborús bűntettnek számított, ha valaki vezető állásban kifejtett tevékenységével elősegítette, vagy nem akadályozta az országnak a második világháborúba való sodródását, részt vett ilyen határozatok meghozatalában, segítséget nyújtott a nyilas 217