Esztergom Évlapjai 2009

Prokopp Mária: Esztergom helye Európában Vitéz Jánostól Balassa Bálintig

oktattak. Számukra Vitéz János érsek csillagvizsgálót létesített az esztergomi várban és biztosított minden korszerű technikai felszerelést, amellyel olyan számításokat tudtak végezni, amelyek a következő kétszáz évre, Kopernikuszig meghatározták a kozmológia tudományát. Az európai egyetemhez európai jelentőségű könyvtárat is alapított Vitéz János érsek, amelyről a kortárs firenzei humanista és könyvkereskedő, Vespasiano da Bisticci így ír: „Mint esztergomi érseknek első dolga volt, hogy a vár falai között díszes könyvtárat építsen, mivel azt akarta, hogy itt a tudomány minden területe képviselve legyen. Meghozatott hazájába minden könyvet Itáliából és Itálián kívülről, és azokat, amelyeket megbízottjai nem találtak meg, lemásoltatta Firenzében, nem törődve a nagy költséggekkel, csak szépek és hibátlanok legyeitek. Kevés volt azoknak a könyveknek a száma, amelyek könyvtárában ne lettek volna meg. "

7 Ez a könyvtár volt a példaképe Mátyás király Corvina-könyvtárának, amely a kortárs Európa legnagyobb könyvtárai közé tartozott a Vatikáni pápai könyvtár után. Vitéz könyvtárának kötetei után kutatva Csapodiné Gárdonyi Klára mintegy 36 pompás kötetet fedezett fel Európa könyvtáraiban, Bécsben, Firenzében, Münchenben, a Vatikáni könyvtárban, Velencében és a Budapesti Széchenyi- és az Egyetemi könyvtárban, és másutt.

8 Ezekben a kötetekben Vitéz János címere illetve a jellegzetes kézírásával ellátott ja-vításai és a tárgyra vonatkozó tudományos megjegyzései segítették az egy-kori tulajdonos meghatározását. A tudós humanista Vitéz János érsek az egyetem- és a könyvtáralapítás mellett, nagy figyelmet fordított a székhelyének képzőművészeti kialakítására is. Erről ma is ékes bizonyságot adnak Vitéz érsek dolgozószobájában, az ősi lakótorony első emeletén, 1934-38-ban napfényre hozott a pompás freskók. A négy sarkalatos erény allegóriájának remekművű ábrázolását a festett reneszánsz loggiában, a terem északi falán, ma is in situ láthatjuk /3. kép/. A 340 évig, a török háborúk okozta 1595. évi beomlástól 1934-ig a föld alatt rejtőzött falképek teljes feltárását, hiteles megismerését csak a 2000-től folyó, jelenlegi restaurálás teszi lehetővé. Bonfini, aki sok évvel Vitéz János halála után érkezett Magyarországra, és Esztergomban Beatrix királyné felolvasójaként csak 1490. után töltött hosszabb időt, meglepő csodálattal és elismeréssel szól Vitéz János érsekről. A dolgozószobáról nem írt Bonfini, mert az az ősi lakótoronyban volt, és ő csak a legszembetűnőbb, modern létesítményekről szólt. 7 Vespasiano da Bisticci: Le vite. I. Firenze, 1970. 319. 8 Csapodiné Gárdonyi, Klára: Die Bibliothek des Johannes Vitéz, Budapest, 1984. 19