Esztergom Évlapjai 2009

Hetvesné Barátosy Judit: ONCSA házak építése Esztergomban, és Esztergom vármegyében

Napjainkra az ONCSA-házak elnevezés, csak mint fogalom maradt meg, pedig ez a mozgalom sokkal többet akart, a benne lakók életmódját kívánta megváltoztatni. Ezért a tervezőknek figyelembe kellett venniük a népi építészet hagyományait. „Az ONCSA-házak jellegzetessége a tornác, szoba, hálófülke, kamra, mosófülke elosztás.'"

1

0 A házakhoz egy kis kertnek való terület járt. Esztergomban Szabó Antal városi kertész tanította be 1941. telén a leendő tulajdonosokat a konyhakertészkedésre. A Dobozi út 53-ban néhány évvel ezelőtt is jól látható volt a szépen kezelt szőlő, a virágzó rózsa. A ház végében ólaknak is jutott hely, elfértek benne a csirkék és télire egy disznó. A háború okozta nehézségek 1944. júliusában Esztergom-táborban is nekiláttak tizennégy ONCSA ház építéséhez. Az építésvezetői feladatokat Szabadi István, a szövetkezet igazgatója vállalta el, díjtalanul. Esztergom megye felvidéki részén - Bart, Bény, Köbölkút-Sárkányfalva, Bátorkeszi - is épültek ONCSA házak. A családsegítő kezdeményezésnek az anyagbeszerzés nagy gondot okozott. A Népjóléti Szövetkezeti Alap téglagyárat indított be Bajóton, Nagysápon, Bátorkeszin és Barton. Kőbányát béreltek Nagysápon és az Esztergom-tábori Strázsa hegyen. Nyergesújfalun fatelepet létesített.

1

1 A Magyarország című újság jó példaként említi, 1943. július 21-i számában, hogy Esztergom vármegyében megvették a bátorkeszi Pállfy-kastélyt, lebontották és 9 új házat építettek belőle. Majd egy sörgyárat is hasonlóan építőanyagnak használtak fel ugyanott. 1942-ben a XV. tc. kötelezte a zsidókat, hogy birtokukon lévő ingatlanokat meghatározott térítés ellenében adják át. Ilyenek voltak többek között a Bátorkeszin lévő ingatlanok, valamint Esztergomban a Kályha- és Kályhacsempegyár is. Ez utóbbit a Szövetkezet bérbe adta és a bevételt hasznosította. Ezekben az években létesült a megye Duna jobb parti részén Bajna, Bajót, Esztergom-tábor (Sándor-major), valamint Nyergesújfalu VISCOSA-ONCSA telep. A VISCOSA gyári ONCSA 1941. április 7-én tartotta alakuló közgyűlését. A szükséges munkaerő biztosítása érdekében ide költöztették a felvidékről és Erdélyből áttelepített családokat. Számukra 40 ház épült. Nyergesújfalun az ONCSA mozgalom szinte teljesen feledésbe merült, a település két monográfusa közül az egyik meg sem említi, a másik is csak két mondatot szentel rá. 1

0 Sári Zsolt: Egy falu a 20. századból. In: Ház és Ember 16. Szentendre 2003. 20. 1

1 Szabó 154. 188