Esztergom Évlapjai 2009
Bárdos István: Esztergom, és Esztergom vármegye 1919-1923
kutatásokhoz nélkülözhetetlen dokumentumokat sajét oklevéltárukban őrizték. Az alapszabály szerint fentieken túlmenően társadalmi tevékenységet is folytattak, a közművelődési célok iránt érdeklődő közönség számára pedig előadásokat tartottak. 5 2 A MOVE Tudományfejlesztő és Sajtó Bizottsága 1920. június 18-án tartott ülésén foglalkozott a városi könyvtár és a múzeum elhelyezésének kérdésével is. A városi könyvtárral kapcsolatban megállapították, hogy „a város fejlődését nagyban előmozdítaná, ha a városi könyvtár a tanulni vágyó és olvasni szeretőközönség részére hozzáférhetőbb lenne. A mai helyén több mint tíz éve 'rendezés alatt áll' és alkalmatlan céljaink szolgálatára. " 5 3 Bírálták a városi képviselőtestület könyvtári bizottságát azért, mert nem fejtett ki elég energiát a könyvtár népszerűsítése és kedvezőbb elhelyezésének biztosítása érdekében. A feltételek javítása érdekében javasolták a múzeum, a MOVE, a Tiszti Könyvtár és a Városi Könyvtár egyesítését. Erre nem került sor, de a Kaszinóban működő MOVE Könyvtárat és a Nagylaktanyában működő Tiszti Könyvtárat megnyitották a MOVE tagjai számára. A könyvtárhoz hasonlóan szorgalmazták az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat múzeumának újbóli megnyitását. A két intézmény elhelyezésére alkalmasnak vélték a Káptalanház földszinti részét /Kölcsey F. u. 2. Ma Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum/. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat a háborút követően 1920 júniusában tartott első választmányi ülésének fő témája a Történeti Múzeum gyűjteményének elhelyezése, a MOVE erre irányuló - fentebb ismertetett - javaslata volt. A Társulat választmánya „bár elismerően adózott a jó szándéknak, mellyel a javaslat tétetett, de tekintettel saját céljaira, a megkeresésnek eleget nem tehetett." 5 4 A múzeum végül, közel háromévi küzdelem után, 1922-ben, a Széchenyi tér 24. sz. un. Koller ház emeleti helyiségeiben nyitotta meg kapuit. b.j A Keresztény Múzeum A város képzőművészeti szempontból meghatározó tényezője a Herceg prímási Képtár, a Keresztény Múzeum európai rangú gyűjteménye volt. Az intézmény életének sorsfordító eseménye volt igazgatójának, dr. Gerevich Tibornak egyházművészeti és egyházrégészeti szakmegbízottá történő kinevezése. Az ő hathatós és sikeres közreműködésének eredményeként érkezhetett meg Esztergomba, 1920. november első napjaiban, az Ipolyi gyűjte5 2 Uo. 5 3 MOVE a kulturáért.=Esztergom, 1920.140. sz. 5 4 A régészeti és Történelmi Társulat újból akcióba lép.= Esztergom, 1920. 145. sz. 182
