Esztergom Évlapjai 2009

Bárdos István: Esztergom, és Esztergom vármegye 1919-1923

mányokban jelentős eltérést mutató Esztergom és Komárom vármegyék közönsége minden eszközt felhasznált önállósága megőrzése, a vármegye székhelyének megszerzése érdekében. Önállósága elvesztése esetén Komárom vármegye, Esztergom helyett, a Győr vármegyével való egyesülést favorizálta. Esztergom vármegyével történő kényszerű egyesítése esetén viszont, a vármegye székhelyét szerette volna megtartani a Duna jobb partján fekvő Komárom-újváros számára, annak törvényhatósági joga megőrzésével egyetemben. E cél elérése érdekében küldöttsége is járt Bethlen István miniszterelnöknél és Rakovszky Iván belügyminiszternél. A személyes megkeresésre adott alábbi válasz - „Komárom vármegye nem szűnik meg, mert az egyesített vármegyéknek

3 közös neve és közös közigazgatása lesz" - értelmében a két csonka vármegye egyesítése ellen folytatott küzdelem sikertelenül zárult: Komárom vármegye ekkor a megyeszékhely megszerzéséért indult harcba. Horthy Miklós kormányzóhoz eljuttatott feliratában többek között azzal érvelt Komárom-újváros vármegyeszékhellyé nyilvánítása mellett, hogy a vármegye községei Esztergomot csak „Komáromon keresztül tudják megközelíteni úgy, hogy egy éjszakát ott kénytelenek időzni. [...] Ma, amikor a közigazgatás jó része telefonon közvetítődik - írták - ebben is lehetetlen helyzet áll elő, mert jelenleg Ko?nárom vármegye összes községei csak Budapesten keresztül tudnak Esztergommal érintkezni. [...] Esztergom vármegye megcsonkított állapotában is elég nagy és népes arra, hogy a legszükségesebb méretre szorított tisztviselői létszám mellett továbbra is, mint önálló törvényhatóság éljen."

4 Esztergom vármegye, legalább is a sajtóban napvilágot látott írások szerint, hajlandó volt saját érdekeit az ország érdekei mögé helyezni. Ezért elfogadta a Komárom vármegyével történő kényszerű egyesítés lehetőségét, feltéve, ha Esztergom az új helyzetben is megőrzi a vármegyeszékhelyének szerepét. Mint írták: „Elismerjük, földrajzi fekvése szerint nem a legkedvezőbb a távolabbiaknak, mert vasúton való megközelítése ma bonyodalmas egy kissé, [...] Esztergomnak a fővároshoz való közelsége kizár minden más kombinációt. "

5 A két csonka vármegye ideiglenes közigazgatási egyesítését végül az 1923. évi XXXV. törvénycikk mondta ki. A törvény II. fejezete értelmében 1923. szeptember 26. hatállyal, Esztergom székhellyel létrejött KomáromEsztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye. Ugyanez a törvény Csanád-Arad-Torontál k-e.e, Szabolcs-Ung k. e. e és további vármegyék, míg az 1923. XXXI. törvény, többek között Győr-Moson-Pozsony va3 Esztergom-Komárom vármegye (?).=Esztergom és Vidéke 1923. július 29. 59. sz. 4 Esztergom-Komárom vármegye (?).= Esztergom és Vidéke, 1923. július 29. 59. sz. 5 Uo. 164