Esztergom Évlapjai 2009
Kontsek Ildikó: „A képnek becse felülmúl minden képzeletet..." (Esztergomi adalékok Munkácsy Mihály magyarországi fogadtatásához)
géliumok szövegét. Leírta azt a társadalmi, politikai környezetet, melybe az ő elmélete szerint a Jézus nevű názáreti zsidó szónok, néptanító beleszületett, majd a korabeli feszült politikai viszonyok közt egyre radikálisabb gondolatokat fogalmazott meg. Forradalmi nézeteivel való lázítás miatt a zsidóság elöljárói és a római közhatalom képviselője együttesen ítélte halálra. Példamutató élete, erkölcsi tartása a tanítványai emlékében megmaradt, majd lassanként isteni eredetűnek kezdték tartani, így alkotva meg a hit Krisztusának alakját. A vallástörténeti utat további kötetekben kísérte végig a középkor elejéig. A XIX. század ideológiai sokszínűségére jellemző, hogy a renani mű egyes körökben zajos sikert aratott, sok kiadást megélt, miközben szerzőjük a tanári állását jó időre elveszítette és ellentanulmányok sorát jelentették meg válaszul a keresztény egyházak teológusai. A római katolikus egyház Jézus istenségének tagadásáért teljes mértékben elutasítja mind a mai napig. Maga a történeti Jézus-kutatás azonban tovább folyatódott, s annak egyre alaposabban kidolgozott hagyománytörténeti, irodalomtörténeti, archeológia eredményei immár beépültek a szentírás magyarázat tudományába. A kutatás értelméről Kereszty Rókus így ír: „Ha az ember a legnemesebb emberi vágyak beteljesedését keresi, az igazság, a jóság, a tiszta szeretet teljességének boldogságát, akkor könnyen beláthatja, hogy a történelem keretein belül elvileg nem találhat kielégítő választ. Ez indítást adhat ahhoz, hogy felvesse a természetfölötti cél lehetőségét. " 2 7 Renan jó ismeretségben volt Munkácsyval Párizsban. Tudjuk, hogy többször járt nála. Feljegyezték híres mondását is a Pilátus-kép kapcsán: „Ez az én Jézusom! En éppen így fogtam fel mint filozófust, mint embert!" E mondat és a sajtóban ugyancsak emlegetett személyes kapcsolat az orientalista és Munkácsy között komoly akadályt képezett az egyházi személyek számára a mű tartalmi elfogadását illetően. A félreérthetőség, mint probléma jelenlétét mi sem jellemzi jobban annál, hogy már Sedelmeyer hangsúlyt fektetett arra, hogy tekintélyes teológusok elismerő szakvéleményét is beszerezze az ábrázolás védelmében. 2 8 Maga Munkácsy úgy nyilatkozott a londoni Times-nak, hogy „Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni." 2 9 A Renan és a magyar festő kapcsolatának jelentéktelenítése, illetve a teológia értelemben vett tisztaság bizonyítása Ipolyi Arnold beszédeinek, Czobor Béla díszkiadványának egyik vezérmotívuma. Ipolyi célja nyilván a katolikus közönség eligazítása, megnyugtatása lehetett, mert bizonyosan 2 7 Kereszty 1997, 890 2 8 Sinkó 2005, 77-78. 2 9 Sz. Kürti 1994. 371. 138
