Esztergom Évlapjai 2009
Prokopp Mária: Esztergom helye Európában Vitéz Jánostól Balassa Bálintig
* A következőkben felidézzük a reneszánsz Esztergomot és az azt megteremtő humanista érsekeket, akikre büszke öntudattal emlékezhetett a nagy műveltségű, tudós, reneszánsz költőnk és a bátor vitéz, Balassa Bálint. - - - — — - - - — A sort Vitéz János /1408-1472/ esztergomi érsekkel kell kezdenünk, aki mint prímás, királyok kancellárja, az egész XV. századi Magyarország történetének kiemelkedő egyénisége volt. Európa-szerte ismerték, tisztel-ték, LUX PANNONIAE-nek nevez-ték. 1 Ez az elnevezés arra utal, hogy minden téren kiváló volt: FÉNY, amely utat mutat, példát ad mindenben és mindenkinek, kivétel nélkül! Ennek a nemzetközi elnevezésnek a másik szava a FÉNY eredetét jelöli meg: Magyarországot. A XV. században, tehát, Magyarország fogalom volt Európában, Nagyhatalom! S nem új keletű nagyhatalom, hanem immár 500 éve döntő politikai tényező a XV. század Európájában! Géza fejedelem uralkodása óta számolt is ezzel Európa. Vitéz János, a Zágráb-környéki kisnemes család fia 2, éppen úgy, mint a Kárpát-medence minden szülötte, ezt az öntudatot az anyatejjel szívta magába. A közel félévezredes Magyar Királyság Európa-szerte híres káptalani és szerzetesi iskolákkal rendelkezett, amelyek, főképpen a papságra készülő ifjaknak, széleskörű műveltséget adtak. A papság, amely egész életét a köz javára szentelte, a középkorban az emberiség legfőbb irányítója, az uralkodók legközvetlenebb segítője volt a 1. Vitéz János érsek portréja, részlet Gasparus Tribrachus: Eclogae kötetének címlapjáról, Budapest, OSZK 1 Tribrachus, Gasparus: Ecloga ad archiepiscopum Strigoniensem Johannem Vitéz, Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár, Cod. Lat. 416. f.l r. 2 Fraknói Vilmos: Vitéz János esztergomi érsek élete, Bp. 1879. — Szakály Ferenc: Vitéz János, a politikus és államférfi. In: Vitéz János emlékkönyv, Esztergom Évlapjai 1990. Szerk.: Bárdos István. Kiad. a: Balassa Bálint Társaság. Esztergom, 1990, 9-38. - Hegedűs András: Vitéz IV. János. In: Esztergomi érsekek. 1001-2003. szerk. Beke Margit, Budapest, 2003, 208-214. 12
