Esztergom Évlapjai 2009

Kora Antal: Esztergom vármegye a XIX. századi megyetérképeken

keret a fokbeosztást mutatja, 1' beosztással. A cím alatti latin nyelvű szöveg szerint az Jáczyg György 1803-as térképe alapján készült. Külön belső keretben feltünteti a két járást, Esztergom királyi városának határát (A) és a Komárom megyéhez tartozó részt (B). A szomszédos megyék nevei nagy betűkkel írva jelennek meg. A kb. 1:300 000 méretarányú térképlapon szerepelnek a határ menti települések is. Kisebb hibája e térképlapnak, hogy a megye keleti határát a színezők elfelejtették kihúzni. Ez a határ utóbb kisebb módosításon is átment. Korábban ugyanis a Garam jelentette a határt, de ezen a térképen már a Garam bal partján lévő Kicsind és környéke is Esztergom megyéhez tartozik. A térkép érdekessége, hogy annak kezdő meridiánja (0. délkör) Budán halad át. 1890-ben jelent meg Gönczy Pál és Kogutowicz Manó „Magyarország megyéinek térképe" című atlaszáa. Ez 63 magyarországi és 8 horvátországi vármegye térképét tartalmazta. Esztergom megye Győr megyével együtt a Gönczy—Kogutowicz Atlasz 4. sz. térképlapján szerepel. (3. sz. mell.) Megadja a megye területét: 1069 négyzetkilométer, lakosainak számát: 72 166 fő, és járásait. A színes nyomású térképlapon szerepelnek a térképjelek, a magassági szintek jelei és a háromszögelési pontok is. Megnevezi a két járást és harmadikként Esztergom szabad királyi város határát, amelyet piros szaggatott vonallal jelöl. Esztergomnál berajzolja az akkor meglévő ideiglenes hidat. Fontos információkhoz jutunk a Korabinszky Atlasz 1804, Görög—Kerekes Atlasz 1803, Gönczy—Kogutowitz Atlasz 1887. Esztergom megyére vonatkozó adatainak összehasonlítása révén. A megye a két járásának táblázatba foglalt adatait tükrözik a térképkészítők céljait, megoldásait, a települések névhasználatában kimutatható eltéréseit. A táblázatban használt rövidítések: A vastag betűkkel kiemeltek mezővárosok, a többiek falvak. (Esztergom= szabad királyi város) Vall.= vallás (k= katolikus, r= református), Nemz: = Nemzetiség (m= magyar, n= német, szl= szlovák), T.jel. = Térkép jel: kol.r. = kolostor rom, vend.= vendéglő, p.k.á. = postakocsi állomás, V. mal.= vízimalom, P.= Posta, P.tp. = Posta takarékpénztár, g.h.áll. = gőzhajó állomás. A Korabinszky Atlasz lapja kis mérete miatt csak helységeket ábrázol, utakat sem tüntet fel. A térképlapon szerepel K. Gyarmat (Bajna alatt), mint falu, de ez már ebben az időben nem tartozott Esztergom megyéhez. Puszta Gyarmath néven Komárom megye települése. Nevét a német colonie szó magyarosításából kapta. 114