Esztergom Évlapjai 2009
Kora Antal: Esztergom vármegye a XIX. századi megyetérképeken
rése után lekerültek a napirendről. Az önkényuralom korában, 1853-1867 között, az országot 5 kerületre osztották. Az 1. sz. (Ofen) kerület 9 vármegyét foglalt magában, köztük Gran (II.), amely azonban csak a régi vármegye Duna jobb parti részét kapta meg, hozzácsatolták viszont Komárom megye déli részét (Tata - Kocs). A 3. sz. (Pressburg) kerület 11 megyéből állt, köztük Komorn (IV.), amely megkapta viszont Esztergom vármegyének a Duna bal bartján fevő területeit (PerbeteMuzsla). 4 2 A XIX. században sajátos, a vármegyrendszerben egyedülálló, jelenség a Görög—Kerekes: Átlas Esztergom vármegye térképén látható enklávé, mely szerint ebben az időben, az Esztergom vármegye területén fekvő Lábatlan és Piszke környéke Komárom vármegye részét képezte. A Korabinszky Atlasz Esztergom vármegye térképe szerint (1. sz. mell.) az előbb említett terület Esztergom vármegye, míg az Esztergom vármegyéhez tartozó Süttő és Bikol Komárom vármegye testében alkotott enklávét. E sajátos helyzet minden bizonyai összefüggött a bitrokviszonyokkal. Egy 1720-as összeírás Lábatlant Komárom vármegyéhez sorolja, megemlítve, hogy 1718-19-ben szőlőültetvényeket telepítettek itt. 4 3 Ezt a települést Bél Mátyás is Komárom megyéhez tartozónak említi. Egy 1766-os egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint földesurai révén (Nedeczkv, Lehoczky, Ujlaky, Gyulai, Hegyi családok) is Komárom vármegyéhez tartozott. 4 4 Az említett enklávé először Müller Ignác 1769-es nagyméretű országtérképén jelenik meg. E szerint Süttő környéke Komárom vármegyéből kikanyarítva Esztergom vármegyéhez, míg Piszke és Lábotlan Komárom vármegyéhez tartozik. (Lábotlant igy „o" betűvel, a Dunától mintegy 10 km-re, délre rajzolta be.) Ez az állapot 1875-ig mindegyik részletesebb térképen megjelenik. Változást az új közigazgatási rendszert bevezető 1876. XXIII. tc. hozott. A törvény vármegyéket vont össze, megszüntette a kiváltságos területeket. Ennek nyomán jött létre a 63 vármegyés Magyarország. Az 1887-ben megjelent Gönczy- Kogutowicz Atlasz Esztergom vármegye lapja, már az új közigazgatási beosztást tükrözi. (A megyei krónikák szerint „1876-ban Lábatlan Komárom megyéből Esztergom megyébe kebeleztetett át.") A török kiűzése után a magyar térképészet elsősorban Mikoviny Sámuel munkássága révén nagy lendületet kapott. Ő volt ugyanis az, aki kidolgozta 4 2 Adminisrtrativ-und General Karte des Könígreiches Ungarn, K. K. Mii. Geogr. Institut, 1858. 4 3 Borovszky: Komárom vármegye 4 4 Borovszky: Esztergom vármegye 112
