Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: Esztergom, a Magyar Sión

Püspökkari tanácskozások,

3

4 tartományi zsinati összejövetelek résztvevői élénkítik a várost, amikor a kor egyházi és társadalmi kérdéseire keresnek feleletet. Katolikus kiadványok indulnak hódító útjukra - a Religio és Nevelés c. periodikát érsekek és esztergomi kanonokok támogatják, nem egyszer szerkesztik; a Magyar Sión pedig Knauz Nándor esztergomi kanonok szerkesztésében indul el és egyik jeles munkatársa Prohászka Ottokár, aki a városban teológiai tanár. Valóságos alkotói műhely bontakozott ki egyháztörténelmi kutatásokkal és publikációkkal. Knauz mellett Fraknói Vilmos, Némethy Lajos és Pór Antal kutatásai jelentősek, akik Simor János érsek támogatását élvezték. Nem véletlen az sem, hogy a mindenkori hercegprímás a Szent István Társulatnak védnöke, a Szent István Akadémiának elnöke volt. A XX. század komoly megpróbáltatást hozott a „Magyar Sionnak". Az első világháború után a kommün idejében, 1919-ben Csernoch János érseket /1913-27/ arra kényszerítették, hogy hagyja el érseki rezidenciáját, mert a katonáknak szüksége volt rá.

3

5 A kincstárat elkobozták és a fővárosba szállították, amelyet később szerencsésen visszahoztak. A Trianon utáni évek nem csak az egyházmegye négyötödének, hanem a birtokok jó részének elvesztését is jelentette, amely az intézmények fenntartására szolgált. Csernoch kiváló egyházjogász, aki a Codex Iuris Canonici kodifikációjában részt vett. Serédi Jusztinián, a későbbi érsek/1927-45/ római évei alatt együtt munkálkodott Gasparri bíborossal, akivel a Fontes kiadásán is dolgozott.

3

6 A hercegprímás új lendületet hozott Szent István fiának, Imre herceg halálának nagyszabású /1931 / ünnepével, majd az 1938-as kettős Szentévvel, amikor Szent István halálának 900 éves fordulóját és az Eucharisztikus Világkongresszust együtt ülték. Ez alkalommal Esztergomba is ellátogatott Eugenio Pacelli legátus, a későbbi XII. Pius pápa. Már a második világháború idejére esett az 1941-es Esztergomi Egyházmegyei Zsinat megtartása és Árpád-házi Margit királyleány/+1271/ szentté avatása 1943-ban. A hercegprímás bölcs magatartást tanúsított a viharos évek idején, de fáradozása az iránt, hogy a fővárost és Esztergomot nyílt várossá deklarálják, hiábavalónak bizonyult. A Magyar Sión főpásztora papjait kitartásra buzdítva maga is mindvégig székhelyén maradt és ott halt meg. Földi maradványait Angelo Rótta aposto3

4 A püspökkari tanácskozások történetére vonatkozóan cf. A magyar katolikuspüspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1948. I-IH. Sajtó alá rend. bev. Beke Margit. München-Köln-Budapest 1992-1996. /Dissertationes Hungarica ex História Ecclesiae XII-XTV./ 3

5 Meszlényi 353-390. 3

6 Meszlényi 390-434., Pietro Gasparri - Justiniano Serédi: Codicis Iuris Canonici Fontes I-IX. Romae 1923-39. 109