Esztergom Évlapjai 2009

Előszó

Balassa Bálint tudta, hogy Esztergom a magyar állam bölcsője, hogy Esztergom nélkül nincs Magyarország! S ezért, amikor 1594-ben felcsillant a remény, hogy összefogással kiűzhetők a hódítók, akkor katonáival Esz­tergom alá vágtatott, és vitézül áthatolt a hatalmas várfalon! Az ellenséges ágyúgolyó azonban a lábát érte, és a sebébe néhány nap múlva, 1594. má­jus 30-án belehalt. A Balassa Bálint Társaság minden évben május 30-án emlékezik meg Esztergomban Balassa Bálint hősies önfeláldozásáról. Délelőtt a helyi Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola szervezésében határon átívelő középiskolai szavalóverseny benevezettjeit hallgathatjuk meg. Délután az esztergomi Balassa Bálint Múzeummal közös rendezés­ben megkoszorúzzuk Dózsa Farkas szobrászművész alkotását, a Magyar­országon 1938-ban felállított első egész alakos Balassa szobrot, majd a ha­lálos sebesülés színhelyén, a Katona István utcában elhelyezett emléktáb­lát. Ezenkívül minden évben meg kívánunk emlékezni Balassa Bálint ok­tóber 20-i születésnapjáról és február 14-i névnapjáról. Jelmondatunk: „Eletemet, amellyel a sorsnak tartozom, a Haza üdvére fordítom!" Az ókori római költőnek, Cornificius-nak ezt az idézetét Balassa Bálint 1582-ben írta egy német tiszt-társa emlékkönyvébe. A megújuló Balassa Bálint Társaság ezt a jelmondatot kívánja élni és továbbadni Európa népeinek! Esztergom, 2009. Szent István ünnepén Dr. Prokopp Mária egyetemi tanár, a Balassa Bálint Társaság elnöke 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom