Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: Esztergom, a Magyar Sión

nek nyomdokán haladva tartományi zsinatot hívott össze Esztergomban.

10 Szintén kiváló tudós hírében állt Jób érsek /1185-1203/, aki a konstantinápolyi pátriárkával levelezett a skizma megszüntetése végett, és a kortárs vértanú, Becket Szent Tamás emlékezetére megszervezte a szent-tamási prépostságot. A leégett székesegyház első nagyszabású újjáépítését ő végezte el, aminek szépségét a Porta Speciosa elnevezés hirdette. A prímás név első viselője a királlyal együtt nevelkedett Rá tót nembeli Mátyás /1239-41/ IV. Béla király kedveltje, akinek tanácsára mindig hallgatott, és aki a tatárok elleni küzdelemben, a muhi csatában keresztény hitéért és hazájáért életét áldozta. A tatár veszedelem 1241-ben Esztergomot - amelynek szépsége „minden egyes várost felülmúlt"

1

1 - sem kímélte meg. A várost elfoglalták ugyan, de a várat Simon ispán hősiesen megvédte. Az egyházi székhely Esztergomban IV. Béla király a tatárok újabb betörésétől való félelmében Budára tette át székhelyét és 1249-ben az egész várat a királyi palotával és minden tartozékával átadta az esztergomi érseknek, ezzel megszűnt annak királyi központ rangja.

1

2 Ettől kezdve az esztergomi érseknek nem csupán a székesegyháznak és a régi prímási palotának, hanem az egész várnak kelett gondját viselnie. Az érsekek, évszázadokon át Esztergom vármegye örökös főispáni tisztségét is viselték, általában pompás udvartartásra rendezkedtek be. Lodomér érseknek /1279-98/ például külön nádora, ítélőmestere és kancelláriája is volt.

1

3 Azonban, ha a helyzet úgy kívánta, országos és egyházi ügyek miatt elhagyták székhelyüket. Bicskei Gergely /1298-1303/ érsek így került Anagniba, ahol VIII. Bonifác pápa védelmében, annak trónzsámolya előtt, koncolták fel a Colonna grófok. A XIV. században a vár több ostromot élt át, amelynek következtében a székesegyházat helyre kellett állítani. A Telegdi Csanád /1330-49/ nevéhez fűződő bővítés és gótikus átalakítás oly pompásan sikerült, hogy Nagy Lajos 1

0 Zsinatokra cf. Carolus Péterffy: Sacra concilia ecclesiae romano-catholicae in regno Hungáriáé concelebrata I-II. Posonii 1742., Decreta et acta concilii Provinciáé Strigoniensis a. Domini 1858 celebrati. Pestini 1859. 1

1 Rogerius mester Siralmas éneke. In A tatárjárás emlékezete. Vál. szerk. Katona Tamás./Bp./1981. 111-152,143. 1

2 Knauz 1863-66.I.f.34. 1

3 Török I. 53., Dercsényi-Zolnay 24., Dékány Vilmos: Az esztergomi érsekek és prímások hazánk és egyházunk történetének tükrében. In Az esztergomi-budapesti főegyházmegye jubileumi névtára 1997. Esztergom 1997. 46-109. 102