Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: Esztergom, a Magyar Sión

„Magyar Sion"-ná vált ténylegesen, évszázadokon át inkább eszmeileg. A Szent István-i Intelmek szerint a királyi trónt a főpapok rendje ékesíti.

3 Az esztergomi érsek ennek értelmében különböző, koronként változó egyházi és világi méltóságot

4 viselt: főpásztora volt nagy kiterjedésű egyházmegyéjének, 1239-től magyar prímásként a magyar egyház feje, a király koronázója, a királyi tanács tagja, kancellár, királyi helytartó, Esztergom vármegye örökös főispánja, praedialis nemesség adományozója, az állami pénzverés tisztaságáért felelős pisetarius, 1714-től a hercegprímási cím viselője, a püspöki kar elnöke és nem egyszer a bíborosi kollégium tagja. Esztergom Magyarország legjelentősebb városa volt a középkorban és ennek ormán, a Várhegy északi felén helyezkedett el az érseki palota és a Szent István protomartir templom, amelyet a X. században Géza /945 k.997/ nagyfejedelem épített. Majd, miután Szent István király felépítette 1010 körül az új Szent Adalbert - valószínűleg Szűz Mária oltalma alá helyezett székesegyházat, az uralta a Várhegy látványát.

5 A régi templom pedig az érsek házikápolnája lett. A Várhegyen terült el az esztergomi főszékeskáptalan háza is. A társaskáptalanok később jöttek létre, így legkorábban a szenttamási prépostság, amelynek temploma 1173-1204 között épült, ezt követte a XIII. századi szentgyörgymezői és végül a Szent István-i templom köré 1391-ben Kanizsay János érsek /1387-1418/ szervezte meg a prépostságot. Mindhárom testület feje a prépost, akik betagozódtak a főszékesegyházi káptalanba. Az esztergomi főszékeskáptalan

6 büszkén vallotta magát Szent István-i eredetűnek, amely az esztergomi érsek tanácsadója, a Szent Adalbert székesegyházban liturgiát végző testület volt, a káptalani iskola tanári karát szág primása. Közjogi és történeti vázolat. I-II. Pest 1859., Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképsorozata. /1707-1945/. Bp., 1970. 3 S. Stephanus I. rex Hungáriáé Decretorum L lib.l. In: Albinus Franciscus Gombos: Catalogus fontium históriáé Hungaricae. III. Budapestini 1938. 2168. 4 Késmárky István: Az esztergomi érseknek, mint Magyarország prímásának jogai és kiváltságai. Budapest 1896. 5 Horváth István - H. Kelemen Márta -Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a Dorogi járás. /Magyarország régészeti tipográfiája 5./ Bp., 1979. passim (A továbbiakban Horváth - H. Kelemen -Torma) 6 Visitatio Capituli E. M. Strigoniensis anno 1397. Ed. Kollányi Ferenc.=Történelmi Tár 1901. 71-106, 239-272. 9., Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 11001900.Esztergom 1900. VII., Beke Margit: Esztergomi kanonokok /19001985/Unterhaching 1989./ Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae X./ll. 100