Esztergom Évlapjai 2000
ORTUTAY Andrásné: Társadalmi és egészségi viszonyok Esztergomban a XIX. század negyvenes éveiben
Lázas betegséget 21 esetben jegyeztek be a halál okaként: sorvasztó láz, csúzos láz, rángásos láz, kihagyó láz, hideglelés, epés láz. Halált okozó láz oka lehetett bármely, nem diagnosztizált betegség, a sorvasztó lázakat okozhatta tüdőbaj, az epés lázat epekőroham, a csúzos láz reumás láz lehetett, amit kezeletlen gyulladásos betegségek okozhattak. A váltóláz a korban gyakori maláriás lázroham megnevezése. Négyen haltak meg fertőzés miatt bekövetkezett, szintén magas lázzal járó orbáncban. Külön kell vizsgálni az idegláz okozta halálozásokat. A név valószínűleg a tífuszt takarja - ez a megnevezés a korban maga is gyűjtőnév volt, mindenféle olyan betegséget jelenthetett, ami magas, hosszantartó lázzal és ködös tudatállapottal járt. Idegláz miatt halt meg: 1840-ben 4; 1841-ben 27!, 1842-ben 3; 1843-ben 9, összesen 43 személy. Hogy ez a betegség járványos volt, azt a számadatokon kívül Palkovics Károly főorvosnak, az 1841. évi, a járvány elleni intézkedéseket szorgalmazó jelentése is bizonyítja 1 6 A másik, gyakran beírt gyűjtőnév a vízkór. Ez a megnevezés bármely ödémával járó megbetegedést jelenthet: a szívbetegeknek a szívelégtelenség miatti kóros folyadék visszatartását, (a vízibetegséget), a máj ill. a vese megbetegedését (hasvízkórt), a táplálkozási elégtelenség miatt bekövetkezett ödémát. Tehát, nem a betegséget, hanem a látható tünetet jegyezték be (20 személy). Haltak meg felnőttek agyvérzésben (szélütés, gutaütés), 10-en a hasi szervek megbetegedésében, hasmenésben, fogyasztó hasmenésben, vérhasban, bélgyulladásban, bélrothadásban, bélsorvadásban, hashártyagyulladásban, gyomorkeményedésben (ami az átfúródott fekélyre utal), májsorvadásban (aminek oka az alkoholizmuson kívül gyulladásos megbetegedés is lehetett) 15 személy. Kínozták őket fájó, gyulladt izületek (csúz, köszvény). Meglepően kevés a rák okozta halál: méhrák, gyomorrák - összesen két fő. A szívhalál és a rák okozta halál száma sokkal kisebb a mainál. Ennek több oka is lehet: nem ismerték fel a betegséget, a közvetlen halálokot írták be, a betegek korábban haltak meg valamely heveny betegségben, vagy a rizikófaktorok száma volt kisebb. Érdekes, hogy a korban ugyan szelídült, de nagyon elterjedt szifilisz egyetlen esetben sem szerepel. Bejelenteni nem volt kötelező s talán szeméremből is elhallgatták. 1 7 Az öregek esetében egyszerűsödik a kép. Többségük - 73 - öregségi gyengeségben halt meg, nyilván sokféle betegségben szenvedő ember. Hasonló halálok az öregségi sorvadás (17 személy), a kiszáradás (2 személy). Megemlítenek halálokként lázat (csupán 3 esetben), vízkórt (9 esetben), a tüdő- megbetegedését (7 esetben), előfordul néhány 16. K-EMÖL V. fond Esztergom sz. kir. város levéltára Nemes Szabad Királyi Esztergom Városának Tiszti Jegyzőkönyve (jegyzőkönyv 1841/65317. K-EMÖL Esztergom nyilvános kórháza iratai. Napi jelentés 1861. március, Mortalitáts - Ausweis 1860. A kórtermek és a betegek nyilvántartása a „kórosztályok" szerinti bontásban: belső, külső, bujakór, rüh. (Bujakórosok általában hárman - négyen voltak, valamennyien nők, a rüh rovatát nem töltötték ki.) 96
