Esztergom Évlapjai 2000

ORTUTAY Andrásné: Társadalmi és egészségi viszonyok Esztergomban a XIX. század negyvenes éveiben

értékű, hogy 1843-ban adták elő a Nemzeti Színházban az Egressy Béni megzenésítette Szózatot És az emberek, az úgynevezett „átlagember"? Éltek (születtek, házasodtak), betegségekkel küszködtek, tették kötelességeiket, majd meghaltak. De ez - a természetes népmozgalom -nem alakulhatott függetlenül az adott kor gazdasági - társadalmi viszonyaitól s ismerete hozzájárul a nagy egész, a történelem jobb megismeréséhez. A népmozgalom általános jellemzői A XIX. század első felében a lakosság létszáma jelentősen gyarapodott. Európa népessége 1800 és 1850 között 188 millióról 266 millióra nőtt.

2 Magyarország lélekszáma az 1831 és 1840 közti (járványosabb) évtizedben gyengébben fejlődött (1831-ben a szaporodás - 63 949, tehát csökkenés volt), de az 1841 és 1850 közti nyugalmasabb, elemi csapásoktól és járványoktól mentes években a gyarapodás dinamikusabbá vált S mivel ebben az időben nagyobb, szervezett telepítés nem volt, csupán egyéni bevándorlás (a zsidóságé), e gyarapodás a természetes szaporodás következménye.

5 A vizsgálandó évek esztergomi népmozgalmának értékeléséhez fontos néhány országos adat ismerete Magyarország lakosságáról A népesség száma: 1840:8 610 768 (ebből férfi: 4 335 953, nő: 4 338 910). Tehát kezd kirajzolódni a mai Európa fejlettebb régióira jellemző nótöbblet. A férfinépesség megoszlása is a korra jellemző. Sok a 17 évesnél fiatalabb (1840: 44,9%, 1843:45,2%), kevés a 40 év feletti (1840:17,9%, 1843:17,9%). Drámaibb a kép, ha az egy évesnél fiatalabb és az 1-3 éves gyermekek számaranyát vizsgáljuk.

4 A népességszám növekedése nem volt egyenletes. Jelentősen gyarapodott a városi lakosság lélekszáma - de csak azoké a városoké, amelyek be tudtak kapcsolódni a meginduló gazdasági fejlődésbe: elsősorban Pest, Pozsony, Szabadka majd az Alföld nagyvárosai,. A hagyományos szabad királyi városok stagnálása megkezdődött - s ez a lakosság számának alakulására is kihatott.

5 Esztergom népességszámának alakulása a vizsgált években ezt igazolja. 1830:12 927,1840:12 600,1843:11923,1846:12 700.Az „enyhe hullámzást" mutató számadatok mögött az áll, hogy a XIX. században, az 1880-90 - es évekig sokan születtek, gyakran házasodtak és korán haltak meg. A természetes szaporodás Magyarországon a 40-es évek elején az ezer lélekre jutó 7-8 között ingadozott 2. KOSÁRY: 242. 3- Magyarország története 1790 -1848 V./1. Bp. 1980.474. 4. A történeti statisztika forrásai. Szerk.: KOVACSICS József Bp. 1957. 368 - 4l6. Történeti statisztikai táblázatok 5. Magyarország története 1790 -1848 V/l. 548 - 55580