Esztergom Évlapjai 2000
TÓTH Krisztina: Esztergom város templomainak 1701. évi vizitációja
TÓTH Krisztina ESZTERGOM VÁROS TEMPLOMAINAK 1701. ÉVI VIZITÁCIÓJA Egyházlátogatási jegyzőkönyveink egyik legértékesebb forrásaink a korabeli egyházi állapotok tanulmányozásához és megismeréséhez. A Tridenti Zsinat (1545-1563) óta a püspököknek kötelességük évenként meglátogatni, és alaposan megvizsgálni egyházmegyéjüket, és erről részletes jelentést készíteni. Mivel ebben nemcsak a templom állapotáról és felszereléséről, a plébános végzettségéről és munkájáról, de a lakosság vallási, nemzetiségi összetételéről, szokásairól és az esetleges bűnösökről is szót kell ejteni, ezek a jegyzőkönyvek az egyes plébániák korabeli helyzetéről olyan képet adnak, amelyet más forrásokból nem tudnánk ilyen alapossággal megrajzolni 1 Esztergom vármegyében a török okozta zavargások miatt több évtizeden keresztül nem lehetett az egyházlátogatást elvégezni. A XVI. századból mindössze egy egyházlátogatás áll rendelkezésünkre a megyéről, ezt 1560 körül a főszékesegyházi fóesperes jegyezte le. 2 Ekkor mindössze Szőgyénben és Nagyölveden volt plébános, a többi plébánia vagy elpusztult, vagy üresedésben volt. Ez a magyarázata annak, hogy a következő évszázadban miért nem készült részletes vizsgálat a megyében. A török kiűzése után azonban szükség volt a visszafoglalt területek alapos megismerésére, így az érsekek újra utasították főespereseiket a látogatások elvégzésére. Kollonits Lipót érseksége (1695-1707) idején a nyitrai, honti, liptói valamint a főszékesegyházi főesperesség egyházlátogatására került sor. Ez utóbbi jegyzőkönyv azonban nem a Prímási Levéltár őrizetébe került, hanem a Főkáptalani Levéltár vizitációs gyűjteményébe. így - mivel a többi egyházlátogatási jegyzőkönyvtől elkülönítve kezelték - hosszú ideig rejtve maradt a kutatók számára. A múlt század végén Némethy Lajos, főszékesegyházi könyvtáros kezébe került a vizitáció Palkovics György által készített kivonata, de annak eredetijét már nem sikerült fellelnie. Mivel azonban még a jegyzőkönyv kivonatolt változata is rengeteg fontos és máshonnan elérhetetlen információt tartalmazott a török utáni megye állapotára vonatkozóan, Némethy a kivonat magyar nyelvű változatát kiadta. 3 A közelmúltban az esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltár egyházlátogatási jegyzőkönyveinek rendezése során előkerült az 1701-ben készített vizitáció eredeti változata. 4 Mivel az eredeti szöveg a Némethy által közölt változathoz képest sok új adatot tartalmaz, hasznosnak gondoltuk ennek kétnyelvű közlését. A főszékesegyházi kerület vizitációját Kollonits Lipót esztergomi érsek 1. A canonica visitatio-k összefoglalására és történetére: Varga Imre: A canonica visitatio. in: Vigilia 1977/2. 104-108. és Varga Imre: A canonica visitatio. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. 1. (1989)337-355. 2. Prímási Levéltár, AEV 2121/4. 3. NÉMETHY Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben. Esztergom, 1896. 4. Esztergomi Főkáptalani Levéltár, Lad.77., Nr.3. 57