Esztergom Évlapjai 2000
BÁRDOS Istvánné: Az Esztergom Évlapjai repertóriuma (1925 - 1994.)
BÁRDOS Istvánná AZ ESZTERGOM ÉVLAPJAI REPERTÓRIUMA (1925-1994) Bevezető Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat egyik legértékesebb vállalkozása volt a várostörténeti írásokat közreadó évkönyvsorozat, az Annales Strigoniensis megjelenése. Az 1925-1938 között megjelent, tanulmányok egész sorát tartalmazó köteteket Sinka Ferenc Pál szerkesztette. Az 1925-ös év összevont 1-2. számát 1926-ban, 1928-ban és 1930-ban újabb követte, 1927-ben külön jelent meg az l-es és a 2-es, 1929-től 1933-ig szünetelt. Ekkor hagyta el a nyomdát az összevont szám, mely a török alóli felszabadulás 250. évfordulója alkalmából készült. Ezután még három kötet látott napvilágot: 1934-ben, 1936-ban, valamint 1938ban, a Szent István évforduló tiszteletére. A II. világháború, majd az azt követő politikai viszonyok sokáig nem tették lehetővé megjelentetését. 1960-ban hagyhatta el a nyomdát, a Zolnay László által szerkesztett Esztergom Évlapjai. Alcíme - Az esztergomi múzeumok évkönyve I. - arra enged következtetni, hogy további kötetek kiadását is tervezte. Erre azonban nem került sor, illetve 1968-ban, Tatán, Bíró Endre szerkesztésében megjelent a Komárom megyei múzeumok közleményei című munka I. kötete, amelyben helyet kaptak a tervezett évkönyv számára készült következő esztergomi vonatkozású írások: Kádár Zoltán: Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről, Fettich Nándor: Ötvös mester hagyatéka Esztergomban a tatárjárás korából, Prokopp Gyula: IV. Béla király sírja, Huszár Lajos: Az esztergomi középkori pénzverde, Prokopp Mária: Az esztergomi várkápolna XIV. századi falképeinek ikonográfiái vázlata, Ifj. Fehér Géza: Esztergomi török vörösrézedények, és Esztergom-szenttamáshegyi feliratos edények, Kovách Zoltán: Az Esztergomi Bibliothéka I. Rákóczi Györgytől származó emlékei, Esze Tamás: Bottyán János átpártolása a kurucokhoz, Bartal Ernő: Philipp Zöch, egy elfelejtett esztergomi órás a XVIII. században, Lettrich Edit: Esztergom népességének és társadalmi rétegződésének alakulása a XVIII. sz. első felében, Horváth Béla: Kernstok Károly 1873-1940, Kántor József Műszeripari Müvek 1938-1963, Soós Gyula: A Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat 1963. évi vándorgyűlése Esztergomban. Új fejezetet képez az Évlapok történetében az 1979-1994 közötti időszak. Ekkor 16 év alatt 7 kötet látott napvilágot. 1985-ig kétévenként, aztán három, majd négyévenként jelent meg egy-egy újabb kötet. 1988-ig a szerkesztőbizottság titkáraként, utóbb szerkesztőként gondozta az aktuális köteteket Bárdos István. Az, hogy 1990-től csak négyévenként jött ki a nyomdából egy friss kötet, két dologgal magyarázható. Egyrészt a szerzők egyre több helyen publikálhatták tanulmányaikat, más321