Esztergom Évlapjai 2000

FAKASZ Tibor: Mecsén ezredes 1956-os esztergomi tevékenysége

* Mecséri János meg volt győződve, hogy ő a helyes utat követi és a Rákosi és csoportja által megvalósított proletárdiktatúra valóban a munkásosztály, a nép hatalmát jelenti. Családi háttere, családtagjai példái is ezt a hitet erősítették benne. Apját lakatosból személyzetissé, nevelőbátyját a járásbíróság elnökévé tette a Párt. Ő maga is kommunista munkásból lett a hadsereg egyik főtisztje. így aztán a proletárdiktatúrához, a párthoz, a kommunista vezetéshez való hűsége egy pillanatra sem ingott meg az 1956-os „ellenforradalmi lázadás" időszakában sem. Párthűsége, parancsnoki határozottsága és keménysége a „föntről kapott" központi utasítások megfontolás nélküli végrehajtójává tették. Ezzel megpecsételődött végzete. A kommunista (bolsevik) párt és a szovjetrendszer iránti elkötelezettsége párosult azzal a - talán Moszkvában véglegesült - hivatástudatával, hogy neki a proletárdiktatúra fegyveres támaszának, fő védelmezőjének kell lennie. Talán nem is tudatosult benne, hogy ez az ifjúkori, munkásmozgalmi eszményeiből eredő „hősi szerep" a sztálinizmus eltorzult viszonyai között egyet jelentett a Párt vezetőinek elvakult szolgálatával és a terrort megtestesítő államvédelmi szervekkel való együttműködéssel. Szemellenzős látásmódja miatt nem érzékelte az 1956. év magyarországi társadalmi erjedésének folyamatát, a Nagy Imre-féle „revizionizmus" népi-nemzeti programmá növekedését, a forradalom történelmi nagyszerűségét. Nem tudott lépést tartani saját társadalmi osztálya, a magyar munkásosztály forradalmi iramával s ebből fakadtak dicstelen cselekedetei, emberi kudarcai. Mindemellett alapvető tulajdonsága volt a nyíltság, az őszinteség, a bátorság, a tettre kész határozottság, a katonás, tömör világos beszédstílus, ami bírósági perének irataiból, vallomásaiból lépten-nyomon elénk tűnik. Bár - mint legtöbb vádlott - ő is igyekezett magát kedvezőbb színben feltüntetni a bíróságnak, mégis a perében tett vallomásai, megnyilatkozásai 1956-os szereplésének, tevékenységének legautentikusabb forrásaiként kezelendők.

1 Ismertetésünkben ezért gyakran használjuk az egyes szám első személyű fogalmazást. Emlékezetének felejtéseit szükség szerint pótoljuk más forrásainkból s helyesbítjük esetleges időponti tévedéseit. * - 1956. október 23-án az Esztergomi Városi Pártbizottságon voltam - kezdi vallomását Mecséri ezredes. Nyilván itt közölték vele, hogy Budapesten (és az országban) „tömegmegmozdulás" várható, aminek megfékezésére a honvédség alakulatainak, tehát Mecséri hadosztályának is készen kell állnia. Különben neki, aki egyben az „esztergomi helyőrség" parancsnoka is, Esztergom és környéke katonai biztosításáról is gondoskodnia kell. 1. Hadtörténeti Levéltár, a továbbiakban: HL. XI. 22. - 031. Mecséri János és társai Budapesti Katonai Bíróság, a továbbiakban: BKB. B. 1.031/58. sz. perének iratai. - E peranyagból - a BM ORK Politikai Főosztály Vizsgálati Osztálya 1957. januári kihallgatási jegyzőkönyvéből, az 1958. áprilisi ügyészi kihallgatási jegyzőkönyvből, bírósági vallomásaiból - származnak Mecséri írásunkban kurzivált személyes megnyilatkozásai, valamint ismertetett cselekedetei. Ezeket nem számozzuk, nem jegyzeteljük. 244