Esztergom Évlapjai 2000
BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején
A tisztek s a legénység számára a tábor belterületén uszoda, fürdők épültek melegvízszolgáltatással. Egy terjedelmes barakképületet orosz kézművesek s festők munkáival díszített pravoszláv imaháznak rendeztek be. A lengyel származású római katolikus foglyoknak kéthetente tábori misét tartottak anyanyelvükön. A tábor területén Kaufmann Ferenc tulajdonában álló vendéglő és kávéház működött. E vendéglátóhelyekkel kapcsolatban adta elő panaszát a közgyűlésnek Huray Ferenc főszámvevő. A fogyasztást ellenőrző hivatalos személyeket ugyanis gyakran nem engedték be a hadifogolytábor területére. A Pénzügyminisztérium javaslatára ezért egyezséget kötöttek a bérlővel, aki ezt követően havi 700 korona fogyasztási és italadót fizetett a városnak. 4 3 E kompromisszumos javaslatot elfogadta a közgyűlés, bár több képviselő megkérdőjelezte a táborparancsnokság jogát a városi hatóság kizárására. Annál is inkább, mert sok magánosnak állandó belépési engedélye volt a táborba. A későbbiekben a hadifoglyok központi ellátása is javult. Szalmazsákot, pokrócot, paplant kaptak, s adakozások útján gyűjtött téli ruhák kiosztására is sor került. Az első években a foglyok munkaerejét a tábor belterületén - kutak ásásával, útépítéssel, az építkezéseken való munkával - kötötték le. A város a tábor melletti területet egy évre művelésre átadta a tábornak, így bizonyos élelmiszereket a foglyok maguk tudták megtermelni. A hadifoglyok kisebb csoportjait már 1915-ben alkalmazhatták gazdáknál mezőgazdasági munkákra. Erről rendelkezett a K. und K. Militarkommando 1915-ben Bécsben kiadott nyilatkozatában. 4 4 A munkaadókkal kötött szerződést a hadügyminisztérium 12. osztályának 1915. augusztus 29-ei keltezésű 60865 sz. rendelete pótlólag a következőkkel egészítette ki: 1915. szeptember l-jétől a mezőgazdasági munkákra kiemelt hadifoglyok napi élelmezésére, a kenyeret leszámítva, fejenként és naponta egy koronás térítés jár. Minden egyéb többletköltség a munkaadót terheli. Kikötötték azonban, hogy a hadifoglyok élelmezésének minden tekintetben kielégítőnek kell lennie. A foglyok foglalkoztatása a közép és nagybirtokokon 1916. tavaszán vált általánossá. A munkásigénylés alapján mezei munkára hadifoglyokat lehetett igénybe venni, de az előírások szerint csak azokat, akik rendelkeztek kellő szakértelemmel. Ezt azonban a tétlenséget nehezen tűrő foglyok közül a hivatalnokok és az értelmiségiek igyekeztek kijátszani, s akkor is jelentkeztek munkásnak, ha nem volt mezőgazdasági gyakorlatuk. 4 5 A pozsonyi cs. és kir. katonai parancsnokság 1916. február 20-án Pras. 2414. számmal juttatta el az alispánnak a Hadügyminisztérium 10. osztályának 3000/16 sz. rendeletét, mely a megyei hadifogoly bizottságok hadifogolymunkára szóló megállapodásainak új 43. K-EMÖL E. szkv. k.j. 80/1915. kgy. sz. 7851/1915. tan. sz. 44. K-EMÖL E. szkv. k.j. 1915/191. tan. sz. 45. Komárom-Esztergom k.e.e. vármegyék múltja és jelene 313189
