Esztergom Évlapjai 2000
BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején
alultápláltak lettek, vitaminhiányban szenvedtek, s ez iskolai teljesítőképességüket is károsan befolyásolta. A lakosság rendkívüli közgyűlést követelt, de a sajtó szerint a polgármester már a beszédről is leszokott, mert, ha szólni vagy intézkedni mert, ellenségei, s párthívei egyaránt rátámadtak. A mezőgazdasági termékek mellett más cikkek is drágultak, így a gyógyszerek, a sör, a petróleum, a gyertya, cukor, csokoládé, bor, papír, tüzelő, tea, hús és zsír is. Miniszteri rendelet alapján 1915. augusztus 15-ig a zsír, korpa, krumpli, gabona, árpa, tengeri mennyiségét be kellett jelenteni, s a személyenkénti fejadag feletti mennyiséget be kellett szolgáltatni. A bejelentési kötelezettség alsó határa az éves terményből a következő volt: a háztartásokban: búza, rozs, árpa 18/kg/fő, a gazdaságokban: az árpa vetőmagszükséglet és a keveredéshez szükséges mennyiségen túl a gazdasági cselédek bérének 2/3-a (augusztus 15-ig), valamint a munkások teljes terménybére. A be nem jelentett mennyiséget mindenképp felkutatták s rekvirálták. Ugyanakkor rendelet jelent meg az állatokról is. Ebben, a három évnél fiatalabb üsző vagy borjas tehén levágását még saját használatra is tiltották. A hatósági állatorvos vizsgálata után a magánzók eladhatták felesleges szalonnájukat és zsírjukat. E szigorítások következtében a levágható állatállomány csökkent, más források után kellett nézni. A marha-vágószék termelése jelentősen megváltozott. Azelőtt napi 15 marhát vágtak, s hetente 25 került a polgárság asztalára. 1915-ben már csak napi öt vágásra került sor, amiből mind a katonaság, mind a polgárság igényeit fedezniük kellett. A kínált hús drágaságát észlelve a hatóságok általánosabbá akarták tenni lóhús fogyasztását, így 1915. októberében megindult Esztergomban a lómészárszék működése. A hátország életében az egyik legmeghatározóbb problémát a liszt hiánya jelentette. Az 1915. évi 47324733 tan. sz. határozat a lisztellátás kérdésével foglalkozott. Elrendelte, hogy azon családok, akiknek hatósági lisztre van szükségük, családfőik útján igényelhetik azt. A hatóság által kiállított lisztjegyeket a családfők kapták meg. A jogosultság mértékét a határozat értelmében a családok nagysága alapján állapították meg. Azok, akik a szükséglet összeírásánál nem jelentkeztek, csak másodlagosan, a tartalékkészletből részesülhettek. Hasonlóképpen ipari, sütőipari célokra is lisztigény bejelentési kötelezettség állt fent. Ebből a városi tanács által megállapított szétosztási arányban részesülhettek a pékek, vendéglősök. E hatósági elóintézkedés kimondta, hogy Esztergom a liszt kérdésében zárt területként kezelendő, tilos lisztet a város területéről kivinni, s behozni csak rendőrhatósági engedéllyel lehet. Legszigorúbb ellenőrzést helyeztek kilátásba annak figyelemmel kísérésére, hogy a hatósági liszt kizárólag a város lakosságának és csak a szükséglet szerint osztassék szét. Az 1915. évi 4. közgyűlésre a lisztszükséglet összeírása után került sor, s a testület határozatot fogadott el a város gabona és lisztszükségletének biztosításáról. 3 3 33. K-EMÖLE. szkv. k.j. 88/1915. kgy. sz. 7606/1915. tan. sz. 183
