Esztergom Évlapjai 2000
BALOGH Boglárka: Esztergom az I. világháború idején
A gárda megszervezése dr. Wanics Dezső királyi járásbírónak köszönhető, aki később a polgárőrség főparancsnoki tisztjét is betöltötte. A polgárőrség órcsapatai éjjel 10 órától reggel 4 óráig, illetve később este 9 órától reggel 5 óráig három fős egységekben járták a várost, és két órás időközökben váltották egymást. A tagok száma a bevonulások miatt fokozatosan csökkent, a járőrcsapatok kétfőnyire zsugorodtak. A város közönségének sajnálatára a polgárőrség 1915. májusában létszámhiány miatt feloszlott. A város közbiztonságának őrzése így teljes egészében hivatalos szervekre: a csendőrségre, katonaságra és a rendőrségre hárult. A háború idején 16 csendőr teljesített szolgálatot Esztergomban. E csekély létszámú csapat munkáját katonai őrjáratok segítették. A rendőrség a világháború előtt 25 fővel dolgozott, de létszámát a m. kir. belügyminiszter 1914/87 074III. sz. leirata értelmében 24 főre csökkentették, s a fennmaradó egy helyre évi 1032 koronás bérezéssel tiszti szolgát alkalmaztak. 1 6 A rendőrök a háború alatt mind városi, mind állami rendőrsegélyben részesültek. A városi rendőrség vezetőjét, Unger Hugó rendőrkapitányt közvetlenül a háború előtt nyugdíjazták, a zavaros helyzetre való tekintettel viszont már 1914 folyamán visszahívták, és kapitányi tevékenységének folytatására kérték fel. A néperkólcsök Esztergomban sem engedtek „hagyományos durvaságukból", egymást követték a tulajdonjog elleni bűncselekmények. Megszaporodtak a betörések, melyeket nagyon gyakran utcára kieresztett gyerekek, fiatalkorúak követtek el. Kivétel nélkül élelmiszereket emeltek el az éjszakai látogatók: tyúk-, kecske-, zsír-, húslopásról tudósított a sajtó. Furcsa incidensek is megzavarták néha a város nyugalmát. Az utca elégedetlenségének adtak hangot, például a hadiözvegyek. Mikor az özvegyek trafikkal üzletelő csoportját egy rendőr szét akarta oszlatni, az egyik asszony leharapta a rendőr fülét. 1 7 Gazdaság a háború éveiben Esztergom már a világháborút közvetlenül megelőző években is súlyos gazdasági nehézségekkel küzdött, mely a város lesújtó ipari teljesítményében gyökerezett. A helyi ipart védendő a város, különböző vámokat vezetett be. A várt bevétel és ipari fellendülés azonban elmaradt, a párkányi járás őstermelőit elriasztotta a hídvám, a kövezetvám és a magas piaci helypénz. így a pótadó mértéke sem volt csökkenthető, ami nagy terhet rótt a lakosságra. A város 1914-re 34 000 korona államsegélyt vett fel a királyi adóhivataltól. 1 8 16 .K-EMÖL E. szkv. k.j.1914/12. kgy. sz. 17. Esztergom, 1918. február 6. 18 .Esztergom és Vidéke 1915. január 31. 177
