Esztergom Évlapjai 2000

CSOMBOR Erzsébet: Az esztergomi honvédtemető

feladatát. Az emlék fehéres szürke sókúti kőből faragott obeliszk, amely 4,5 méter magasra nyúlik és messze ellátható. Az obeliszk felső részéhez egy bronzkoszorú tapad, ami ágyúgo­lyóból és bilincsekből áll, idézve Palkovics megpróbáltatásait. Alatta, a szobor elején, a középmezőn bronz táblára van vésve a boldogult híres, a királyhoz intézett feliratának következő passzusa: „....mondja ki felséged kegyelmesen Legyen meg Nemzet a te kívánságod!" (P.K. tollából Esztergom Vármegye 1861.1.21. feliratából). Az alsó részben a tábla alatt, nagyobb fehér márványtábla csillog, amelyen megörökí­tették röviden Palkovics Károly érdemeit. E táblával egy magasságban a honvéd szobor felé esik a felírás: „született: 1861. február 4.", alatta: „meghalt: 1897. február 17." A Garamkövesd felé tekintő oldalon: „A szabadság napja ragyogja be sírját!" A szobrot vaske­rítés övezte. Az avató ünnepségről szintén tudósított az Esztergom és Vidéke: az ünnepi beszédek közül Dr. Földváry István szavaiból idézek: „...ez a sírdomb csak egy határjel, amelynél elnémulnak a gyarló földi szenvedélyek, elhallgat a pártoskodás, kiengesztelődik minden harag; csak egy határjel, ameddig őnéki szenvedése volt, honnan tiszta földi sa­lakból ment dicsősége kezdődik." 8 Tiborczeghi Horváth Gézát, az 1848/49-es szabadságharc I. hadtestének hadnagyát, a kiegyezés után Esztergom vármegye árvaszéki elnökévé, majd országgyűlési képviselővé választották. 1904-ben bekövetkezett halála után szintén a honvédtemetóben helyezték örök nyugalomra. Az emlékek stílusa jellegzetes, tükrözi a kort, amelyben készültek. Segítségükkel követ­keztethetünk a XIX. sz. második felének lelkületére, hiszen ennek alakító hatása alól a síremlékek és készítőik sem vonhatták ki magukat. Az oszlopok, obeliszkek faragói koruk jeles művészeinek is számítottak. így pl. Gerenday Béla munkásságát több vörös kőből készült síremlék is dicséri Esztergom temetőiben. 9 A honvédtemetó előbb a vármegye, majd az 1895. évi egyesítés után a város gondozá­sába került. Az emlékhely 186l-től a március 15-ei ünnepségek helyszíne volt. Mégis időről­időre előfordult, különösen az elmúlt 25-30 évben, hogy a temető gondozása elmaradt, sőt vandál kezek tönkretették a sírhelyeket övező kerítéseket, a Palkovics sírról eltűnt a bi­lincs. Az emlékműveket többször helyreállították az elmúlt időszakban. Ma eredeti szépsé­gükben és rendezett környezettel várják az emlékezőket. Az idelátogató kései utódoknak hirdetik a nagy időszak kiemelkedő személyiségeinek múlhatatlan érdemeit és azt, hogy méltán lehetünk büszkék történelmünkre. 8 u.o. 9. BALLA Andrásné: Esztergom temetőkultúrája, in. Komárom Megyei Honismereti Füzet 1987.14­26. 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom