Esztergom Évlapjai 2000

CSOMBOR Erzsébet: Az esztergomi honvédtemető

morítö hírről, hogy Schulcz Bódog 184849-i honvéd dandárparancsnok Kövesden, hol dicső pályájának befejezése után majd 30 évig, mint e vidék egyik közkedvességű alakja élvezte jól kiérdemlett nyugalmát, - végelgyengülés következtében, rövid szenvedés után meghalt. Nem itt a megye termében van ugyan tulajdonképpen helye annak, hogy hazai történetünk egyik legdicsőbb korszakának ezen kimagasló legjelesebb alakját illően dicsőíthessük, megfogja ezt tenni a történelem, mely nemzeti átalakulásunk ezen fénykorát hűségesen nem is tudná ecsetelni anélkül, hogy Schulcz Bódog hazafiúi nagy érdemének ne szavazná meg a legmélyebb elismerést és dicséretet. De miután ő életében, szíve, szándéka szerint, noha nem itt született, leginkább e megye fia volt, sőt agg korának legkedvesebb napjai is azon valának, amelyeket nálunk, régi bajtársai körében tölthetett; s végre miután úgy a saját, valamint rokonai kívánságára az esztergomi honvédtemetóbe lett örök nyugalomra elhelyezve, amely temető gondozása Esztergom vármegye közönségének mindig különös kegyelete és figyelme tárgyát képezte, ennél fogva bátorkodom indítványozni: I. miszerint Schulcz Bódog hazafiúi nagy érdemei a mai közgyűlés jegyzőkönyvében is megörökíttessenek. II. határozza el a megye közönsége azt, hogy Schulcz Bódog sírján egy érdemeihez méltó síremléket fog emeltetni".

5 A feladat elvégzésére a vármegye bizottságot hozott létre Majer István választott püspök elnökletével, amely a Buzárovits Gusztáv nyomda ingyen munkájával egy felhívást bocsátott ki, melyben kérte „honfitársainkat..., hogy adományaikkal a nemes célhoz járulni szíveskedjenek". A megmaradt ívek szerint mind Esztergom polgárai, mind a vármegye lakói hozzájárultak adományaikkal a szükséges összeg előteremtéséhez. 1886. május 30-án egyezett meg a Bátori Schulcz Bódog Emlékbizottság Gurgulits József nyergesújfalui kőfaragó mesterrel arról, hogy 482 forintért elkészíti az emlékkövet a következő módon: „Az emlék mauthauseni fekete spenitből 2,5 méter magasságú, s a tervrajz szerinti szélességű piramis, négy oldalban csiszolt, kereszt és koszorúval faragva díszített".

6 A platinával bevont feliratot és a süttői kőből faragott sírfedőt is nevezett mester készítette el. 1897. február 17-én bekövetkezett halálakor a honvédtemetőben helyezték örök nyugalomra a köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendő Palkovics Károlyt Az Esztergom és Vidéke 1897. március 27-ei számában Dr. Földváry István tiszti főügyész adott hangot a közóhajnak, hogy a város nagy fia sírhalmára szobrot állítsanak. Jött a szegény garasa, a jómódú forintja" az emlék felállítására.

7 Az adományokat az esztergomi Takarékpénztár díjtalanul kezelte. Az emlékbizottságot 1897. július 9-én alakították meg, tagjait az adakozók közül választották ki. Elnöke: B. Szabó Mihály, jegyzője Munkácsy Kálmán lett. A gyűjtőíveken szereplő sok név közül álljon itt néhány: Oltóssy Ferenc, Poór Antal, Knauz Nándor, Mattyasovszky Kálmán, zsidópolgárok, takarékpénztárak, Esztergomi Borászati Egyesület segítettek. A Gerenday cég a korabeli sajtó véleménye szerint is ízlésesen oldotta meg 5. KEMÖL: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1885. április 28.70. sz. 6 KEMÖL: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1886. szeptember 28.442. sz. 7. Esztergom és Vidéke 1897. március 27. 167