Esztergom Évlapjai 2000
PIFKÓ Péter: Balassa Bálint ősei, családjának eredete
vetkezett. Az uralkodó csak 1572-ben fogadta vissza kegyeibe. 4 2 1575-ben Bálint Báthory István ellen szervezett csapatot, de elfogták s most ő került fogságba. Báthoryval Lengyelországba ment katonáskodni. Itt új kalandok, s szerelmek vártak rá. Közben apja 1577. május 6án meghalt. Ekkor testvére a 14 éves Ferenc Nürnbergben tanult. A két lány Mária és Anna még kiskorúak voltak. Gyámjuk András, Imre fia, rátette kezét a család vagyonára. Bálintot, aki ekkoriban a végvári vitézek életét élte, rövidesen Egerben találjuk. Megismerkedett Ungnád Kristóf feleségével Losonczy Annával. Életre szóló nagy szerelmemre gyulladt iránta, de az asszony kikosarazta. 1585. karácsonyán tragikomikus házasságba menekült. Feleségül vette Dobó István lányát, Krisztinát, Várday Pál özvegyét. Eközben perben állt Krisztina erőszakos és kapzsi testvérével, Dobó Ferenccel, aki többek között Sárospatak várát is bírta. Azt gondoljuk, hogy Bálint igazi célja nem a türelmetlen, indulatos és bizalmatlan özvegy unokahúg kezének elnyerése volt, hanem a pataki vár Dobó Ferenctől való megszerzése. A ritokban kötött házasság az első pillanattól kudarcra volt ítélve s a vár elfoglalására szőtt terveknek sem volt realitásuk. Bálint mindent megtett annak érdekében, hogy legalább feleségét megtartsa. Megtagadta szülei hitét, s áttért a katolikus vallásra. Ennek ellenére Dobó Ferenc vérfertőzéssel vádolta s pert indított ellene, sőt azzal is megrágalmazta a Szentszéknél, hogy 1586-ban született János fiát a mohamedán hit szerint neveli. Végül megszületett az ítélet, hogy „Házasságuk a kánoni törvényekkel ellenkező együttélés volt," s fiuk is törvénytelen, így a válást kimondták. Dobó Krisztina hamar vigasztalódott. Új férje gersei Pethő Gáspár lett. János fiukat is a Balassákra hagyta, akit egy ideig Anna (Forgách Miklósné) és Mária (Paczot Ferencné) nevelt. Tizenhárom évesen Bocskay fejedelmi udvarába küldték, majd Boleszlóba ment tanulni, ahol 1601. december 12-én meghalt. Bálint a reménytelen házasságból reménytelen szerelmekbe menekült. Kilátástalan perek keserítették életét, majd Erdélyben és Lengyelországban bujdosott. Végül-Esztergom falainál, a török elleni harcban 1594. május 30-án a hősies, de értelmetlen halál várt rá. 4 3 Végére érve az évszázadok óta pihenő Balassa ősök ismertetésének, mi is elmondhatjuk Erdélyi Pál igaz szavait, melyek szerint: „sem Balassának, sem költészetének nem ártottak, s nem ártanak meg a levéltáraknak egyre beszédesebb aktái, s nem ártanak irodalmunk történetének, sót a kegyeletnek sem." Mivel: „az a durva kép amelyet róla a levéltárak adatai, a pörösködések iratai, a panaszok mérge, s az önző rokonok kifakadásai rajzolnak, megenyhül, ha lelki életébe tekintünk; az a gazdagság és az a sok szépség, melyet költészetében bírunk, öntudatossá, ékesszólóvá és védelmezővé lesz mindazok előtt, kik eddig nem hittek benne, nem értették meg vagy elítélték" 4 4 őt. 42. HÓVÁRY: 86-94. - ZÁKONYI Mihály: Balassa Bálint születési éve. - Esztergom Évlapjai, 1934. 14-15. - Balassa családi Biblia (Főszékesegyházi Könyvtár 5787 EMS) 43. ECKHARpT: 110-115. 44. ERDÉLYI: 5. 15
