Esztergom Évlapjai 2000
MAGYAR György: A testi nevelés szerepe és jelentősége Majer István tevékenysége
mutatott néhány más jellegű pedagógiai problémára is, mint pl. a feleletek értékelésére: „Ha e gyermekek ferde vagy semmi feleletet nem adnak, a tanító magát okozza, mert fogalmukat meghaladó vagy értetlen kérdést intézett hozzájuk s javítsa magát". 2 1 A gyermek megtorlása kártékony! hasonlóan a kinevetéshez vagy a nevetségessé tételhez. * Majer István a szó igazi, nemes értelmében volt tudós s egyben nevelő, aki élete végéig a fent említettek tökéletesítésén, javításán fáradozott. Az Esztergomi Mesterképző tanáraként figyelme kiterjedt más intézmények fiataljaira is. Ennek szép megnyilvánulása az 1846-ban megjelent: Színdarabok az ifjúság számára" c. műve, amely a városi királyi gimnázium növendékeinek kérésére született. Mint írta: „a nemes érzelmű növendékek óhajtásának szívesen engedtem ... e színdarabokat bokros foglalkozásaim közepette rögtön írtam,... az elsőt 1843-ban, a másodikát 1844-ben a harmadikát 1845 végén". 2 2 Vajon milyen volt a fogadtatás? Majer válasza szerint: „műveim ismételve előadván az ifjúságot hatályosan mulatni s a válogatott szép számú... közönséget kielégíteni látszottak. Erre a bírálat kedvezőleg keringvén; a haza több részéről e színdarabjaim közlésére fölhivattam." 2 3Színdarabjait a fiatalságnak szánta, így az ő igényeiket vette figyelembe, ezért mulattatóak, derűsek és vígak voltak. Műveivel a nevelést is szolgálta, amelyről megjegyezte: „az lévén hitem, hogy az emberiség üdvét, és kedves hazánk fölvirágzását főleg a jó nevelés eszközölheti." 2 4 Majer István pedagógus egyéniségéhez hozzá tartozott a mecénási és szervező tevékenység, amely számtalan esetben kapcsolódott a neveléshez, oktatáshoz. Pest városának nevelésügyét hét évig formálta az elemi oktatás szintjén, szorgalmazva a szak- és módszertani üléseket s az iparosok oktatását. Nevéhez fűződik az első pesti bölcsőde megnyitása, amelynek köszönhetően a pécsi és a párizsi bölcsődék tiszteletbeli tagjukká választották Munkájának szerves részét képezik azok az írások, amelyekkel különféle pedagógiai lapokban jelentkezett, mint pl. a Családi Lapok vagy a Katolikus Néplap -, mely utóbbinak egy évig szerkesztője volt. írt szakavatott módon saját tapasztalatai alapján a rajz és az ének tanításáról, a hitoktatásról. Kürti plébánosként is nemes cél vezérelte: bevezette mindkét nemnél a háziipar oktatását, színdarabot tanított be, gondosan megszervezte a fiatalok, a falusiak gyakorlati tevékenységét. A fiúk ekét, taligát készítettek, a lányok fontak, varrtak és kötögettek. Mint főegyházmegyei tanfelügyelő, nagy figyelemmel kísérte a tanítók munkáját. Az 1869-ben megalakult Esztergom-járási Tanítóegylet elnökeként évtizedekig segítette tevékenységüket. A Mesterképző volt tanáraként mindvégig kiállt képző melletti s mindent megtett tanácsaival, levelezésével, hogy a XIX. században még hányatott sorsú intézet jobb 21. Lm. 11. 22. MAJER István: Színdarabok az ifjúság számára. Esztergom, 1846. 23. uo. 24. uo. 146
