Esztergom Évlapjai 2000
HETVESNÉ BARÁTOSI Judit: ínség Esztergomban (1866. - 1867.)
A helyzetet súlyosbító körülmények Ezekben az években még nem használtak egységes - etalon alapján hitelesített - mértékeket, hanem helyi vagy bizonyos körzetben elterjedteket, így kézenfekvő volt a csalás lehetősége. Olyan időszakban pedig, amikor az átlagosnál sokkal jobban felszökött az élelmiszer ára, gyakran előfordultak visszaélések. Az esztergomi hetivásáron is lefülelték a felügyelők az olyan „üzéreket", akik vásárláskor az alsó ausztriai mérőnél nagyobb mértéket használtak vásárlásnál. 4 7 A városi tanács több figyelmet fordított ezekben az ínséges időkben a szélhámosok tevékenységeire, kiadta a rendeletet, hogy mázsáló legyen felállítva, a vásári biztosok figyeljenek a különböző mértékegységek és pénznemek átszámításával visszaélőkre és az élelmiszerhamisítókra. A molnárok csak a huszad részét vehették ki az őrleményből vámul. A mézes hordókon fel kellett tüntetni a valódi „tárát". 4 8 Az 1866-os év az aszályon kívül még háborút is hozott. Ferenc József császár, német egyeduralmi törekvése miatt igyekezett a német fejedelmekkel egyezségre lépni, de a porosz uralkodó bevonult Holstein tartományba, ezért a háborúra rég készülődő császár megtámadta a poroszokat, de 1866. július 3-án vereséget szenvedett Königrátznél. Birodalom szerte a városokban és községekben katonákat kellett elszállásolni, és sebesülteket ápolni. Már 1866 kora tavaszán felszólították Esztergom szabad királyi város polgármesterét, hogy: „A birodalmat fenyegető külháború esélyére kiterjedt mérvű előkészületek tétessenek ugyan a tábori kórházak felszerelésére 's a' beteg vagy sebesült katonák elhelyezése, ellátása 's ápolása iránt..." 4 9. Önkéntes adományként nagymennyiségű sebkötöző anyagot kellett a lakosságtól begyűjteni, melyet a posta bérmentesen továbbított. A katonák élelmezése nehézséget jelentett a lakosságnak, mert marhavész ütötte fel a fejét az országban, így a megyében is. A háborúk velejárója a fertőző betegség. A kolera rohamosan terjedt az országban. 1866 őszén Dávid Alajos felhívta a bizottmány figyelmét, hogy a jószágigazgatóságához tartozó uradalmakban azonnali intézkedésre van szükség. Ebeden az új betegek száma naponta meghaladta a hatvanat. Az ott állomásozó 1. számú dragonyos ezred fő seborvosa sietett segítségükre és orvosi szerekkel látta el őket. 5 0 A nagyobb épületekbe beszállásolt katonák miatt nem tudták megoldani a betegek elhelyezését. A szász katonatiszteket is a káptalani házakban kellett elszállásolni. Szabó Sándor főszolgabíró bejelentette, hogy „...halotti kamrák közköltségen fel nem állíthatók... jelentékeny pénzösszeggel aláírási ívet 47. KEMÖL Esztergom m.p. Mut. 1867/4395. 48. KEMÖL Esztergom m.p. Mut. 1867/217349. KEMÖL Esztergom f. h. ir. 1866.365/eln. 50. KEMÖL Esztergom f. h. ir. 1866.631/eln. 120
