Esztergom Évlapjai 2000

HETVESNÉ BARÁTOSI Judit: ínség Esztergomban (1866. - 1867.)

A nyolc nap alatt elkészült központi leiratot szétküldték az országban, ezzel a helytartótanács központi irányítás alá vonta Magyarországon a fagy- és aszálykár felmérését és ennek arányában az anyagi segítség elosztását. A juttatás természetesen nem volt ingyenes, közmunkát kellett végezni, illetve a vetőmagra felvett összeget a következő években vissza kellett fizetni. Esztergom vármegye főispánja 1866. június 5-én 336. szám alatt küldte tovább a tárnokmesteri leiratot a megyehatósághoz, ha a fagykár „esetleg közsegélyezésrőli gondoskodást tesz szükségessé."

1

4 Az iratot június 7-én áttették 2897. szám alatt a megyei választmányhoz, kik június 9-én ültek össze a megyeháza nagytermében. Tekintetes Wargha Benedek első alispán ismertette a leiratot a megye vezető emberei, főszolgabírák, főszámvevők, törvényszéki elnökök, uradalmi kormányzók, megyei földbirtokosok előtt. Az utasítás szerint a megye területén a fagykárokat össze kellett írni és legfeljebb 24- nap alatt a jegyzéket a tárnokmesternek el kellett juttatni. Addig is sürgős teendőnek tartották, hogy a lefagyott földeket letakarítsák és kukoricával, vagy kölessel

1

5 még vessék be. Ennek érdekében a bizottmány kérelmet terjesztett fel a főtárnokmesternek, melyben 150 mérő kukoricát, 50 mérő cinquantin-kukoricát

1

6, 300 mérő kölest, 20 mérő hajdinát igényelt pótvetómagnak. Az idő közben haladt, ezért már csak a rövid tenyészidejű kölest volt érdemes elvetni, s ezt „Forster János érsekuradalmi kormányzó a Bíbornok Herceg Prímás főmagasságnak nevében 200 mérő kölest a választmány rendelkezésére adta ... természetbeni visszatérítés kötelezettsége mellett."

1

7 Meghatározták az összeírásért felelősök névsorát, kik a megye vezető személyiségei mint megbízható emberek voltak, hogy ,,a' kimutatások eszközlésére kiküldendő közigazgatási egyének ... a' valóságnak megfelelően írják össze a károkat, és pozíciójuk súlyával tartsák a lelket az emberekben ... a' kedvezőtlen viszonyokkali megküzdés bátorsága mindenütt emelendő."

1

8 Az alábbi névsor magáért beszél: fővárosba és a nagyobb városokba munkát keresni. Erre azonban ott is felszöktek az élelmiszerárak, pl. a liszt mérője 3 ft-ról 20-ra emelkedett. Pesten és Budán 2-3000 bevándorló, ugyanakkor 6-8000 csavargó is megjelent. A koldulási rendeletek eredménytelenek maradtak. Megpróbálták a városfalakon kívülre terelni őket, de kijátszották a hatóságot. Az utcán összeszedett éhező, beteg emberek ápolását már nem bírták a kórházak. Közben a kolera is felütötte a fejét köztük." 14. KEMÖL Esztergom vármegye császári és királyi főispáni helytartó iratai (továbbiakban: f. h. ir). 1866.336/eln. 15. A rövid tenyészidejű kölest a késői fagyokat követően, de még június végén sem késő elvetni 16. A cinquantino keményszemű kukoricafajta, mely, ha rendes vetési idejénél 40-50 nappal később kerül földbe, akkor is beérik. 17. KEMÖL Esztergom vármegye ínségügyi bizottmánya jegyzőkönyvek 1866-67. (továbbiakban: vm. ib. jkv. 1866/1 18. uo. 110