Esztergom Évlapjai 1994

TAKÁCS JÓZSEF: Toronyórakezelők Esztergomban a XIX. század első felében

Az adatokból kitűnik, hogy Esztergomban az órakezelői megbízatásoknak mintegy kétharmada nem haladta meg a 3 évet, és 5 évnél hosszabb folyamatos szolgálati idő csak kivételesen fordult elő. Ezzel szemben a referenciaként kiválasztott városokban a 3 évnél rövidebb szolgálati idejű megbízatások aránya az egyharmadot sem éri el, viszont feltűnően magas a hosszabb - kivált a 20 évet meghaladó - ideig egyfolytában tartó órakezelői szolgálatok száma. Esztergomban a szolgálattól való megválás oka a 12-ből 8 esetben ismert. Legnagyobb gyakoriságúak voltak a tanács által kezdeményezett személycserék. Kiváltó okuk - 3 esetben - az órakezelő tevékenységével - 1-1 esetben - személyével, illetve képzettségével való elégedetlenség. Háromszor fordult elő, hogy maguk az órakezelők mondtak le állásukról: két esetben egészségügyi okok és egy ízben - valószínűleg - a munkával kapcsolatos panaszok késztették őket erre. Haláleset miatt egy ízben üresedett meg az állás. JEGYZETEK 1. Hajdú-Bihar megyei Levéltár, Debrecen. IV. A 1012/a. Lib. 31. Erogatiok N°200.; Csongrád megyei Levéltár, Szeged. IV. A 1003. a. N° 1804/62.; Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltár, Szolnok. Jászberény város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1788/174.; Veszprém megyei Levéltár, Veszprém. V. 102/a.; Komárom-Esztergom megyei Levéltár, Esztergom. Esztergom város levéltára, Tanácsülési jegyzőkönyv. 1838/7. 2. Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. (Budapest, 1972.) 106-107. p. 3. Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltár Jászberény város levéltára Tanácsülési jegyzőkönyv. 1788/174. 4 Zala megyei Levéltár, Zalaegerszeg V. 1601. N° 54.4. 5. Csongrád megyei Levéltár. IV. A. 103. a. 1804/1649. 6. Helyszíni szemle alapján 7. Az esztergom-belvárosi plébánia története az első világháborúig. Összeáll.: Prokopp Gyula. (Kézirat.) é. n. 5 p. (Egy példánya megtalálható a Belvárosi Plébánián.) 8. Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei. (Budapest, 1937.) 41-42. p. ; Prokopp: i.m. 10. p. 9. Prokopp: i.m. 10. p. 10. Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. (Budapest, 1922.) 68. p. 11. Mohi Antal: A tatai plébánia története. (Győr, 1909.) 86., 247. p. 12. Esztergom Belvárosi Plébánia. Házasultak anyakönyve, (továbbiakban: Hz. Ak.) B. köt. 62. p. 13. Bécsből, Augsburgból, Aichach-ból ismerünk hasonló családnevű órásokat a XVIII—XIX. századból. Lásd: Jürgen Abeler: Meister der Uhrmacherkunst. (Wuppertal, 1977.) 676-677. p. 14. Bartal Ernő: Philipp Zöch, egy elfelejtett esztergomi órás a XVIII. században. In: Komárom megyei múzeumok közleményei. 1. Tata, 1968. 364. p. - Amennyiben Ferenc nevű fiának halotti anyakönyvi bejegyzésében hitelesnek fogadjuk el azt az adatot, hogy Esztergomban született 1769-ben, akkor a betelepedés ezen időpont előtt történt. (Lásd a 85. sz. jegyzetet.) 233