Esztergom Évlapjai 1994
TAKÁCS JÓZSEF: Toronyórakezelők Esztergomban a XIX. század első felében
mást szerzett, november 8-án személyesen megjelent a tanácsban, és nyilatkozott, hogy "mivel több nem maradott", a fenti összeget bankóban kéri a "forgalom Pósta által' részére Esztergomba átküldeni. 5 1 Az örökség megszerzésének ügye nyilván a pénz megérkezésével jutott nyugvópontra, legalábbis erre vall, hogy a későbbi tanácsülési jegyzőkönyvekben ezzel kapcsolatos további bejegyzés nem található. Krachl - az 1828. évi országos összeírás szerint - egész éven át, de segéd nélkül, magánosan űzte iparát. 5 2 Ház után cenzust nem fizetett, tehát nem saját házban lakott. A vagyontalan kézművesek közé tartozhatott. 5 3 1816. február 1-től ismét Czech Ferenc lett a plébániatemplom toronyórájának gondviselője. A személycsere időpontja alapján Krachl eltávolítására gondolhatunk, amit megerősíteni látszik az a tény is, hogy Czech még azon évben - nem lehet tudni, pontosan mikor - kisebb javítást végzett az órán. 5 4 Krachl tevékenysége - vagy éppen személye - elleni súlyosabb kifogás eilen szól viszont, hogy 1817 májusában - Vaber Flóriánnal együtt felkért szakértőként vett részt annak a 7 tagú bizottságnak a munkájában, amely a plébániatemplom és a ferences templom toronyórájának vizsgálatát végezte 5 5 A "Parochialis Órát" Czech akkorra már rendbe hozta, és csak jelentéktelen pótlások hiányoztak. A "Barátok Órájá-"t Schimetz János lakatos 5 6 javította, s ennek eredményeként járása "az Öreg Templom Órájával naponkint meg egyez". Bár a bizottság Schimetzet javasolta a ferences templom további órakezelőjének - aki mellesleg azon év május 1-e óta ténylegesen is végezte ott az óra felhúzását -, a május 30-i tanácsülésen hozott döntésnél súlyosabban esett latba Schimetz lakatos mivolta, s emiatt az órás Czechre esett a választás. Évi 40 Ft fizetség mellett június 15-én "ezen foglalatosságot" át is adták neki 5 7 Schimetz pedig másfél havi ténykedéséért megkapta időarányos bérét, és az általa végzett órajavításért 14 Ft 51 xr-t. 5 8 Schimetz előtt, mintegy fél éven át Geller Ignác szenttamási lakos - a magyar lakatos céh tagja - húzta fel a barátok toronyóráját, de miután ő 1817. április 10-én, 67 éves korában meghalt, özvegyének utalta ki a kamarási hivatal az elmaradt munkabért. 5 9 Az asszonynak éppen jókor jöhetett ez a pénz, mert a férje halála után fennmaradt adósságok kifizetése őrá hárult. Szűkös anyagi helyzetére jellemző, hogy a hagyatéki tartozások lerovása után Schramek Márton lányának, Örzsébetnek 3 Ft 24 xr-ral, egy özvegyasszonynak 4 Ft-tal, a kocsmárosnak 8 Ft-tal, egy másik férfinak 5 Ft-tal maradt adósa, "Ebner Ferentz pedig 100 Ft követése fejében egy ólat 20 fkat még vévén a' többi 80 fkat el engedte légyen" 6 0 Geller több mint 14 éven át dolgozott Schramek Márton német céhbeli mesternél, de amikor maga is kérte felvételét a céhükbe: azok elutasították. Ezért a náluk népesebb magyar lakatosokhoz folyamodott, ahol 1806-ban céhtársukul befogadták, magukra vonva ezzel a német lakatosok haragját. A németek a tanácshoz benyújtott - 1806. december 28-án kelt - panaszlevelükben tudni vélték és sérelmezték, hogy Geller felvétele a tanulólevél és a magaviseletét tanúsító írás bemutatása, sőt remek elkészítése nélkül történt, csupán 50 Ft taxa lefizetése ellenében. A vádak igaztalan voltát a magyarok február 23-i, tanácshoz intézett válaszlevelükben meggyőzően bebizonyították. 6 1 226
