Esztergom Évlapjai 1994

TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ ÉVA: Könyvkiadás, könyvterjesztés, olvasás Komárom és Esztergom vármegyében (1705-1849)

- elvileg legalábbis - a kockázat nélküli kiadást volt hivatva biztosítani, mivel az írónak a saját költségén való publikálás lehetősége maradt meg. Az előfizetésgyűjtés azonban igen nehézkes volt, akadályokba ütközött. Ezt bizonyítja az 1780-ban javasolt Acta Sanctorum kiadásával kapcsolatos irat is,

7 miszerint "nagyon nehéz 500-1000 előfizetőt gyűjteni, a nélkül pedig nincs semmi biztosíték, hogy megtérül a kiadás". 1818-ban Márton József így panaszkodik Oskolai lexikona

8 "Tudósításá"-ban: "Ámbár Hazánkban a Praenumeráltatás útja és módja felette terhes: mind azon-által egyéb mód a Lexiconom mindenek felett költséges ki-adására nem lévén [...]" A praenumeráció, vagy ahogyan Brassai Sámuel nevezte: "tudós koldulás"

9 célját és jelentőségét Trattner János Tamás fogalmazta meg elsőként (1818).

1

0 Az előfizetések által az érdeklődők a jó és a hasznos munkák megjelenéséről tájékozódhatnak és bizonyos kedvezményekre is szert tehetnek. A német nyomdászok által meghonosított módszer hazánkban az újságok megjelenésével terjedt el. A korabeli közlekedési és postai viszonyok, valamint a könyvkereskedelem szervezetlensége lehetetlenné tette a példányonkénti árusítást. A magyar könyvkiadásban ennek első jelei a Magyar Hírmondóban jelentkeznek,

1

1 a szerkesztő, Ráth Mátyás méri fel elsőként a magyar kultúráért anyagi áldozatot is vállaló magyar értelmiségi réteg összetételét

1

2 a lap 320 előfizetőjének foglalkozási adataiból. Péczeii József Mindenes Gyűjteménye a Magyar Kurír előfizetőiről, "olvasóiról" tudósít.

1

3 1789-ben 900-1000 előfizetőt említve, ő maga is legalább ennyi olvasóban reménykedik folyóirata megindításakor; azonban még egy évvel később is csak 137 praenumeránsa volt.

1

4 A Laura (1824) című folyóirat előfizetőinek számát illetően csupán egyetlen adattal rendelkezünk, a szerkesztő Fejér Vármegye Rendeihez intézett kérvényének lezárásából, hogy "a ki-adott folyó írás meg-szerzésére ezen megye kebelében mindeneket buzdítottunk, de annak leendő meg-szerzése végett nálunk magát senki nem jelentette".

1

5 Ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem rendelkezett előfizetővel Komárom megye területén, erre azonban adataink nincsenek. A könyvkiadással kapcsolatos előfizetési rendszer kialakulása is az időszaki sajtó elterjedésének köszönhető. A könyvtermésről való tájékoztatást korábban a nyomdászok által kiadott könyvjegyzékek szolgálták - ezek a későbbiekben is megmaradtak. A nyomdában lévő, vagy már megjelent könyvekről - a rövid hírektől kezdve a terjedelmes ismertetésekig - az újságok tudósítanak. Az első ilyen jellegű közlemény a Magyar Hírmondóban jelent meg,

1

6 de a Mindenes Gyűjtemény is már megindulásakor, 1789. augusztus végén

1

7 felhívást intézett a "Könyv-Nyomtatókhoz" a rendszeres, időben való tájékoztatás céljából. A későbbiekben is következetesen jelennek meg híradások a lapban,

18 többnyire "sajtó alatt vannak", vagy már "megjelentek" kitétellel, közölve a könyvek várható árát, beszerzési lehetőségek pontos megjelölésével, sőt ilyenféle tájékoztatást is olvashatunk: "Kapható Pesten Trattnernél és a Fordítónál. A ki tízet vesz, ingyen veszi a 11-diket."

1

9 Előfizetési felhívást 95